Mária
-6 °C
-2 °C

Felhővadászat kezdődött a héten

2006.01.24. 11:38
Minden idők legnagyobb felhővadászata kezdődött a héten: a megfigyelők földön, vízen, levegőben és műholdak segítségével gyűjtenek adatokat a trópusi felhőképződésről és a felhők szállította hőmennyiségről, hogy a kapott adatok alapján jobban tudják modellezni a Föld éghajlatát meghatározó folyamatokat, és pontosabban meg tudják jósolni a globális felmelegedés mértékét.

Az évszázad végére 1,4-5,8 Celsius-fok közötti hőmérséklet-emelkedés várható a klímaváltozási kormányközi bizottság (IPCC) legutóbbi előrejelzése szerint, és a változás mértékét ennél pontosabb aligha lehet megjósolni. A nagy bizonytalanság egyik oka, hogy nem lehet előre tudni, hogyan fejlődik az elkövetkező évtizedekben a világgazdaság, és hogyan nő vele együtt a széndioxid-kibocsátás. Az is bizonytalan, hogy az éghajlat miként reagál, mert nincsenek pontos ismereteink a felhők keletkezéséről és viselkedéséről, és ezért a számítógépes modellek nem tükrözik hűen ezeket a folyamatokat. Márpedig fel kell készülni a várható változásokra, mert ezek esetleg jelentős mértékben befolyásolják majd az emberek életét.

Párolgástól a lecsapódásig

Az ausztrál kutatók által szervezett mostani kutatásban a felhők teljes életciklusát egyetlen rendszerbe foglalják a víz kondenzációjától a vertikális felemelkedésen át egészen a csapadékképződésig.

A trópusi felhők a föld felületéről magasba viszik a hőt és a nedvességet - ez a bolygó hőháztartásának kulcseleme. Nagy területeken viszont pehelyfelhők (cirrus) keletkeznek, amelyek visszatükrözik a Földre érkező napfényt, és elnyelik a lentről jövő infravörös sugárzást. Egymással ellentétes irányú folyamatok versenyeznek, és az egyensúly a részleteken múlik, például hogy milyen a felhők jégkristályszerkezete, sűrűsége, magassága.

A trópusi közös nemzetközi felhőkísérlettel (TWP-ICE) három héten át tíz ország harminc intézményének kétszáz kutatója egyesített erővel próbálja pótolni az információhiányt egyebek között repülőgépek és egy kutatóhajó segítségével.

Körbefényképezik a cseppeket

A kutatás huszonhárom napja alatt a földi állomások és a kutatóhajó éjjel-nappal pásztázzák az eget, és háromdimenziós képeket készítenek a felhők víztartalmáról meg a cseppméretéről. A légkör alsó rétegeibe jutó hőt és nedvességet előbb a földi műszerekkel, majd a felhők felett köröző repülők és léggömbök érzékelőivel mérik. A felhők fölé is repülőgépek szállnak és számtalan léggömb méri a hőmérsékletet és a nedvességet. Végül a hajó óceáni megfigyeléseket is végez, például méri, hogy esőben milyen a tenger és az atmoszféra közötti hőátadás.

Az adatok elemzése és klímamodellekbe integrálása még sokáig fog tartani, a felhőkísérlet első előzetes értékelő összejövetelét április végén tartják - olvasható a BBC brit közszolgálati rádió és televízió honlapján.