További Tudomány cikkek
- A nem őszinte viselkedésformák átszövik mindennapjainkat
- Magyar fejlesztés forradalmasíthatja a napelemparkok telepítését
- Eddig ismeretlen fajokat és hegyeket is találtak a víz alatt és a víz fölött is
- Van, aki még a szekrény hátuljában árválkodó bögrét is megsajnálja
- Olyan meleg az összes óceán, hogy kifehérednek a korallok
Az évszázad végére 1,4-5,8 Celsius-fok közötti hőmérséklet-emelkedés várható a klímaváltozási kormányközi bizottság (IPCC) legutóbbi előrejelzése szerint, és a változás mértékét ennél pontosabb aligha lehet megjósolni. A nagy bizonytalanság egyik oka, hogy nem lehet előre tudni, hogyan fejlődik az elkövetkező évtizedekben a világgazdaság, és hogyan nő vele együtt a széndioxid-kibocsátás. Az is bizonytalan, hogy az éghajlat miként reagál, mert nincsenek pontos ismereteink a felhők keletkezéséről és viselkedéséről, és ezért a számítógépes modellek nem tükrözik hűen ezeket a folyamatokat. Márpedig fel kell készülni a várható változásokra, mert ezek esetleg jelentős mértékben befolyásolják majd az emberek életét.
Párolgástól a lecsapódásig
Az ausztrál kutatók által szervezett mostani kutatásban a felhők teljes életciklusát egyetlen rendszerbe foglalják a víz kondenzációjától a vertikális felemelkedésen át egészen a csapadékképződésig.
A trópusi felhők a föld felületéről magasba viszik a hőt és a nedvességet - ez a bolygó hőháztartásának kulcseleme. Nagy területeken viszont pehelyfelhők (cirrus) keletkeznek, amelyek visszatükrözik a Földre érkező napfényt, és elnyelik a lentről jövő infravörös sugárzást. Egymással ellentétes irányú folyamatok versenyeznek, és az egyensúly a részleteken múlik, például hogy milyen a felhők jégkristályszerkezete, sűrűsége, magassága.
A trópusi közös nemzetközi felhőkísérlettel (TWP-ICE) három héten át tíz ország harminc intézményének kétszáz kutatója egyesített erővel próbálja pótolni az információhiányt egyebek között repülőgépek és egy kutatóhajó segítségével.
Körbefényképezik a cseppeket
A kutatás huszonhárom napja alatt a földi állomások és a kutatóhajó éjjel-nappal pásztázzák az eget, és háromdimenziós képeket készítenek a felhők víztartalmáról meg a cseppméretéről. A légkör alsó rétegeibe jutó hőt és nedvességet előbb a földi műszerekkel, majd a felhők felett köröző repülők és léggömbök érzékelőivel mérik. A felhők fölé is repülőgépek szállnak és számtalan léggömb méri a hőmérsékletet és a nedvességet. Végül a hajó óceáni megfigyeléseket is végez, például méri, hogy esőben milyen a tenger és az atmoszféra közötti hőátadás.
Az adatok elemzése és klímamodellekbe integrálása még sokáig fog tartani, a felhőkísérlet első előzetes értékelő összejövetelét április végén tartják - olvasható a BBC brit közszolgálati rádió és televízió honlapján.