Árpád
-2 °C
9 °C

Változó fénysebesség

2005.08.24. 17:26
Svájci kutatóknak elsőként sikerült szabályozni - gyorsítani, lassítani - a fény sebességét üvegszálban, közönséges berendezésekkel, normális körülmények között. Eredményeik elsősorban az üvegszálas optikai távközlésben hozhatnak új műszaki megoldásokat.
A fénynek csak vákuumban állandó a sebessége, különböző anyagokban csak ennél lassabban tud terjedni. A fény sebességével régóta játszanak a tudósok: már sikerült lassítani, sőt megállítani is, de a kísérletek közös jellemzője volt, hogy egzotikus anyagok, igen hideg gázok vagy speciális kristályok kellettek hozzájuk, s a jelenségek csak bizonyos hullámhosszaknál jöttek létre.

Luc Thévenaz, Miguel Gonzaléz Herraez és Kwang-Yong Song most boltban kapható üvegszálas kábelben tudta tisztán optikai módszerrel lelassítani a fényt, s a módszer bármely spektrum esetén működött. A kutatók a lausanne-i műszaki főiskolán (EPFL) úgynevezett stimulált Mandelstam-Brilluin szórás módszerével 3,6-szoros tényezővel lassították le a fényt és optikai átmeneti tárat hoztak létre. Eredményeiket az "Applied Physics Letters" című amerikai tudományos folyóirat augusztus 22-i számában tették közzé.

Adattovábbítás lassított fénnyel

A távközlési ipar elterjedten használja az üvegszálat adattovábbításra. A fény, mint adathordozó igen nagy jelsebességet tenne lehetővé, de ezt jelenleg nem lehet kihasználni, mert az információt előbb sokkal lassabb elektromos jelekké kell alakítani ahhoz, hogy a mai technológiával átirányítani, vagy késleltetni lehessen. Ha a fény-jelet fénnyel lehetne vezérelni, az optikai adatokat költséges elektromos konverterek nélkül lehetne ideiglenesen tárolni, késleltetni és más útra átirányítani.

Gyorsabbak Einsteinnél?

Az EPFL sajtóközleményében megemlítik, hogy nem csak lassítani, hanem gyorsítani is tudták a fényt. Mivel az üvegszálban a vákuumhoz képest sokkal lassabban terjed a fény, ennek nincs elméleti akadálya. A kutatók viszont azt állítják, hogy olyan extrém körülményeket is létre tudtak hozni, amikor a fényjel 300 ezer kilométer/másodpercnél gyorsabban terjedt. A kutatók maguk is érezhették, hogy ez a figyelemfelkeltő kijelentés kicsit túl erősre sikerült és rögtön hozzátették: Nem Einstein félreállításáról van szó, mert a jelenség a fény-jelnek csak egy kis részét érinti.