Ambrus
-7 °C
3 °C

Versek Fibonacci-számokból

2006.04.10. 10:30
Április egyszerre a költészet és a matematika hava - hogyan is lehetne szebben ünnepelni, mint egy számsorozaton alapuló versformával? Egy kaliforniai forgatókönyvíró fibnek nevezi találmányát, azt a versfajtát, amelyeknek soronkénti szótagszáma 1-1-2-3-5-8. Gregory K. Pincus blogján gyűjti a kísérleteket.

Ez
vers.
Ilyet
mindenki
gyárthat magának
Fibonacci-sorozatból.

#alt#
Pisai Leonardo, alias Fibonacci
A fenti zsenge poétikai szempontból teljességgel értéktelen, egy érdekessége mégis van: Gregory K. Pincus kaliforniai forgatókönyvíró találmányán, a Fibonacci-strófán alapul. Pincusnak egy 2005-ös írótalálkozón jutott eszébe, hogy kellene egy olyan versforma, amely "precízebb" az 5-7-5 szótagból álló, japán eredetű haikunál - bármit is jelentsen a költészetben a fokozott precizitás.

A matek iránt érdeklődő forgatókönyvíró hamarosan rátalált a híres Fibonacci-sorozatra, és megalkotta a vonatkozó versstrófát, amelyet a híres sorozatnak megfelelő szótagszámú sorokra épül, és elméletileg a végtelenségig folytatható.

Nyolc sorban mondom el

A feltaláló a Fibonacci-sorozatra épülő verseket Fibeknek nevezte el, és blogján gyűjti a költőjelöltek kísérleteit, amelyek között vannak ígéretesek és szemétre valók is. Egyetlen közös jellemzőjük a forma: minden sor szótagszámát az előző két sor szótagainak összege adja. Egy Fib első sora elméletileg a 0 (ez természetesen nem jelenik meg a versben), a második 1, a harmadik sor szintén 1 szótagos (0+1), a negyedik 2 (1+1), és így tovább, egészen a végtelenségig, bár a költők legtöbbje megáll a hatodik, nyolc szótagos sornál, mint ez a tehetséges versenyző is:

Sex.
Docs.
Troubles.
Medicine.
Grey's Anatomy:
You are my Sunday night pleasure.

Nyolcszáz éves sorozat

A szóban forgó számsorozatot először 1150-ben írta le két indiai matematikus, de nevét a Fibonacciként ismert Pisai Leonardóról, a XII. század végén született itáliai matematikusról kapta. Fibonacci az indiai tudósoktól függetlenül, egy nyulak szaporodásával kapcsolatos elméleti jellegű probléma kapcsán írta le a számokat Liber Abaci című munkájában 1202-ben.

#alt#
A Fibonacci-sorozat. Forrás: Wikipedia

A Fibonacci-számok (0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, 987, ... stb.) lineárisan rekurzív sorozatot alkotnak, és azért különösen érdekesek, mert a természetben is megfigyelték őket: ilyen szekvenciákba szerveződnek egyes fűszálak, virágok, fa- és bokorágak, de a Fibonacci-sorozatoknak megfeleltethetően nő a fenyőtoboz, az ananász, a málna és a brokkoli is.

A nevezetes számok sok irodalmárt is megihlettek, sőt egyes feltételezések szerint magát Bartók Bélát sem hagyták nyugton. A szerző egyik értő kutatója, Lendvai Ernő szerint Bartók Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című művének 88 ütemes Andante tranquillo tétele a Fibonacci-sorozat hatását mutatja (az indoklás szerint a 88 majdnem 89, amely Fibonacci-szám). Vannak olyan vélekedések is, amelyek szerint "Bartók zenéjében minden ezekre az egész számokra épül".

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.