További Tudomány cikkek
- Fidrich Róbert: Az Európai Bizottság javaslata teljesen tudománytalan
- Elnyeli a föld a kínai nagyvárosokat
- Az őskorallok minden élőlénynél előbb világítottak az óceánok mélyén
- Meglepő dolgok derültek ki az Alzheimer-kór okairól egy új kutatásból
- A légszennyezés lelassítja a kisgyerekek agyfejlődését
Az UCLA Seth Putterman vezette kutatócsoportja több okból is büszke lehet a Nature tudományos magazin hasábjain publikált eredményükre. Egyrészt a fúzió előállításához készített eszköz kicsinysége miatt. Másrészt, mert a fizikai törvényeknek megfelelő, reprodukálható reakciót idéztek elő - más szavakkal: sikerült, tudományosan.
Alig várták
Nagy hő és nyomás hatására a hidrogénatomok héliummá egyesülnek, közben energia szabadul fel, például süt a Nap. A fúzió földi megvalósítása a korommal és bűzzel járó fosszilis anyagokat leváltó tiszta energiaforrást igér, továbbá jobb űrhajtóművet és gyógymódokat. Addig viszont meg kell tudni pár dolgot, ami nem könnyű, amint az előzményekből is kiderül.
1989-ben a B. Stanley Pons és Martin Fleischman, az utah-i, illetve a southhamptoni egyetem munkatársai bejelentették, hogy sikerült szobahőmérsékleten magfúziót előidézniük. Miután azonban vízzel, fémlemezekkel és elektromossággal végrehajtott kísérletük eredményeit nem sikerült megismételni, a dolog bebukott.
Ugyancsak szétolvadt a szkepszisben az Oak Ridge és a Rensselaer intézetek 2002-es "szonofúziós" kísérlete, amelyben állítólag a hanghullámok hatására keletkező buborékok kipukkanásakor keletkező hiperrövid idejű, de csillagokéhoz hasonlóan magas hőmérsékleten egyesültek a gázok.
Egy régi kristály
Puttermanék egyelőre bírják a tudományos közösség bizalmát. Michael J. Saltmarsh nyugalmazott tudós, aki a 2002-es kísérletről megállapította, hogy nem produkál elegendő fúzióra utaló jeleket, úgy vélte, hogy az UCLA-sek megoldása "agyafúrtan egyszerű", illetve "figyelemreméltóan low-tech".
Az eszköz egy harminc centiméter magas, tizenhárom centiméter átmérőjű henger, amelyben egy tojás méretű fúziógenerátor helyezkedik el. Utóbbi lítium-tantalát kristályból van, amelynek piroelektromos tulajdonságát i.e. 314-ben írta le először Arisztotelész egyik tanítványa. A piroelektromos kristályok jellemző tulajdonsága, hogy melegítés vagy hűtés hatására erős elektromágneses mezőt keltenek. A deutérium atomok ebben a mezőben ütköztek és fuzionáltak.
Mi legyen a neutronnal?
Putterman szerint ugyanakkor a fúziós generáltort egyelőre semmiképp sem lehet energiatermelésre használni. Az eszköz annyi energiát termel, amennyi a működtetéséhez szükséges. Ugyanakkor a magfúzió jeleként neutronokat szabadít fel.
Mivel a neutronok semleges töltésű részecskék, mélyre hatolhatnak az anyagban. Putterman szerint így az eszköz alkalmas olyan neutronkamerák készítésére, amelyek belelátnak a reptéri csomagokba, konténerekbe vagy - az olajkutatók nagy örömére - a talajba.