További Tudomány cikkek
- Szakmai körökben is megosztó: most akkor jó vagy rossz az időszakos böjt?
- A madarak harcolnak és udvarolnak is alvás közben
- A nem őszinte viselkedésformák átszövik mindennapjainkat
- Magyar fejlesztés forradalmasíthatja a napelemparkok telepítését
- Eddig ismeretlen fajokat és hegyeket is találtak a víz alatt és a víz fölött is
Az új, mesterséges kromoszóma DNS-tartalmát tekintve eltér a természetestől, hiszen csak a tudósok által kiválasztott géneket, DNS-szekvenciákat tartalmazza.
A petesejtből egészséges állat fejlődött
A Szegedi Biológiai Központ |
A szenzációt itt az jelentette, hogy az új egéregyed 40 helyett 41 kromoszómával (a 40 természetes + 1 mesterséges) rendelkezett és a különbség semmiféle káros elváltozást nem eredményezett.
A következő, szintén szenzációs esemény az volt, mikor a 41 kromoszómás egér utódokat hozott a világra, és ezek az egerek is 41 kromoszómával rendelkeztek. Tehát a mesterséges beavatkozással létrehozott elváltozás nem ,,zavarta" az ivarsejtképződést, sőt az új genetikai állomány öröklődött.
Alkalmazható-e az eljárás az embernél?
Innen adódott a következő kérdés: alkalmazható-e az eljárás az embernél is? A kísérlethez Hadlaczkyék a 15. kromoszóma rövidebb karját választották, mert az itt található szakaszoknak a megsokszorozódása nem okoz káros elváltozást.
|
A következő lépések mutathatják meg a kísérletek igazi értelmét: ha az eljárás valódi, elváltozást okozó géneket hordozó kromoszómáknál is működik, és vissza is ültethető, akkor a gyógyításban is alkalmazható. Ezzel lehetővé válik, hogy egy mesterséges kromoszómában pozitív hatású géneket, egy beteg ember hibás génjének jó megfelelőit helyezzék el, amit ha visszajuttatnak az emberi szervezetbe, akkor az gyógyuláshoz vezet. Így korábban gyógyíthatatlannak hitt genetikai eredetű betegségek válnának gyógyíthatóvá.