Natália
-3 °C
7 °C

Ki menjen az űrbe, az ember vagy a gép?

2003.02.20. 14:59
Az orosz-amerikai űrverseny már befejeződött, de még függőben van egy másik meccs, amelyben az emberi agy vetekszik a chipekkel és áramkörökkel az űr meghódításáért. Sean O'Keefe, a NASA igazgatója, a múlt héten tartott kongresszusi meghallgatáson az emberi és a robotizált űrutazások számára egyaránt támogatást kért.
A Columbia űrsikló katasztrófája nyomán ismét azt javasolják egyes szakemberek, hogy az ég meghódítását mégis inkább emberek nélküli eszközökre kellene bízni. Ezek a küldetések nem annyira látványosak, mint az űrutazások, viszont nem veszélyeztetik senkinek az életét.

Robotszondák derítik fel az űrt

A szondák és a robotok már számos téren felzárkóztak a hús-vér űrhajósokhoz. "Az ember nélküli küldetések a környező univerzum célzott tudományos felderítésére irányulnak. Ezek az erőfeszítések kivétel nélkül olyan kérdésekre keresik a választ, amelyekre biztosan van válasz" - jelentette ki a CNN-nek Marc Buie, az arizonai Flagstaffban működő Lowell obszervatórium csillagásza.

Robotok ástak már a Mars homokjában, berepültek a Jupiter légkörébe, elhaladtak a Neptunusz holdjai mellett, sőt landoltak aszteroidán. Néhányan közülük a Naprendszer határa felé közelednek. Az űrhajósoknak ezzel szemben legtöbbször csupán arra nyílik lehetőségük, hogy köröket rójanak a Föld körül. A 400 ezer kilométerre keringő Holdat elérő Apollo űrhajók sikereitől eltekintve az ember 650 kilométernél messzebb sohasem került a bolygójától.

Az embert utaztatni drága

Az űrhajósok több okból sem távolodnak el az otthonuktól. Egyrészt velük kell utazzon az életüket fenntartó zárt környezet, el kell látni őket vízzel, élelemmel és levegővel. Az automatikus szondák csomagok nélkül, és töredék áron utazhatnak.

Az űrsikló egyetlen útja 400-500 millió dollárba kerül. Egy műhold ezzel szemben már 20 millió dollárból Föld körüli pályára állítható. Az embert nem szállító leszállóegységek negyedmilliárd dollárból érhetik el a Mars felszínét, míg a becslések szerint 500 milliárd dollárba kerülne embert küldeni a vörös bolygóra.

Kockázatos küldetések

A röghöz (Földhöz) kötöttség másik oka a fokozott veszély. A Napból érkező sugárzás megölheti az űrben dolgozó védtelen asztronautát. Az űrhajót tönkreteheti, ha kisméretű űrszemétbe ütközik. A Challenger 1986-os és a Columbia 2003-as katasztrófája mutatja, hogy a kilövés és a landolás egyaránt halálos veszélyeket rejt.

Szintén kezelendő probléma a súlytalanság hatása. A földi gravitáció hosszú hónapokig tartó hiánya veszélyesen meggyengítheti az ember csontjait, izmait és immunrendszerét. A jelenlegi rakétatechnikával több évig tartana az út a Marsig és vissza.

"Amíg nem tudjuk kezelni a hosszú ideig tartó súlytalanság, a sugárzás és a nagy hatóerejű hajtóművek kérdését, addig a hosszú távú emberi űrutazás tudományos álom marad. A belátható jövőben csak robotok lesznek képesek megoldani a feladatokat" - jelentette ki Wesley Ward, az U.S. Geological Survey vezető űrgeológusa.

Céltalan űrállomás

Az emberi űrutazások kritikusai megemlítik a kutatási területek sokféleségét is. A NASA űrutazási programjának egyik legfontosabb eleme, a nemzetközi űrállomás (ISS) ráadásul most szinte magára hagyatva sodródik. "Az ISS, az űrsiklókhoz hasonlóan, eszköz a cél keresésére. A legénység sok kisebb kísérlettel tölti az időt, de nemigen van jele, hogy ezek valami nagyobb feladathoz illeszkednének" - jelentette ki Ward.

A héttagú állandó legénységet foglalkoztató igényes űrlaboratórium nagyra törő terveit újabb és újabb késések és túlköltekezések tépázzák. Az ISS összköltsége az űrsiklókkal szállított nagyobb részegységekkel és a fontosabb kiegészítőkkel együtt 60 és 100 milliárd dollár közé esik majd.

Az állomás jelenleg háromfős személyzete kevés időt szentelhet a kísérleteknek. Az amerikai nemzeti kutatási tanács jelentése szerint a fedélzeten élő három űrhajós egy héten összesen 20 órát tud tudományos feladatokra szánni. A maradék idejüket elviszi az űrállomás működtetésének biztosítása.

Hasznos találmányok

Ha ennyibe kerül, ilyen veszélyes, és ekkora akadályokkal jár, akkor minek embereket küldeni az űrbe, kérdezik az űrutazások ellenzői. A NASA évtizedekig bizonygatta az emberi űrrepülések tudományos hasznát, értékes befektetésnek feltüntetve az erre elköltött dollármilliárdokat.

A vezeték nélküli fúrók és tűzjelzők, a komputertomográfia és az ionizált vízszűrők mind az amerikai űrprogramból erednek, állítja a NASA. A kritikusok erre azzal válaszolnak, hogy a NASA eltúlozza az űrkutatás és a földi technika közötti kapcsolatot. Ráadásul az űrbeli eredmények is a Földön, a földi kutatók fejéből pattannak ki.

Humán hatás

"Az űrrepülések legfontosabb eredménye, hogy megismerhetjük a hosszú ideig tartó űrrepülések emberi szervezetre gyakorolt hatását. Ez a tudományos cél egymaga igazolja, miért kell embereket küldeni az űrbe" - jelentette ki John Logsdon, a washingtoni George Washington egyetem űrpolitikai intézetének igazgatója.

"Itt nem a robotok parádéjára van szükség. Vannak az emberi űrutazásnak megragadhatatlan eredményei is. A nemzeti büszkeség, az űrhajós, mint a fiatalság mintaképe - ezek létező, de nem mérhető tényezők" - fejtegette Logsdon.

Akkor végül is ki menjen az űrbe? Sean O'Keefe, a NASA igazgatója, a múlt héten tartott kongresszusi meghallgatáson az emberi és a gépesített űrprogramok számára egyaránt támogatást kért.

Emberek és robotok

"Nem az a kérdés, hogy emberekat vagy robotokat lőjünk fel . Az általunk követett stratégia a kettő ötvözése" - jelentette ki O'Keefe. Példának a Hubble űrteleszkópot hozta fel, amelyet több alkalommal kerestek fel az űrhajósok, legutóbb 2002-ben éppen a Columbia. Mindegyik alkalommal komoly beavatkozásokat végeztek a távcsőrendszeren, lényegesen javítva a képességeit. "Tíz évvel ezelőtt az egész berendezést a gyártási pontatlanságok miatt űrszemétnek nyilvánították. Emberi beavatkozásra volt szükség, hogy megjavíthassuk" - emlékeztette a képviselőket O'Keefe.

Az emberi űrutazások az emberiség jelenlétének és tudásának határát tágítják. Ez a külvilág felderítésének mélyen rejtőző igényéből fakad. Ez ösztönözte arra a korai felfedezőket, hogy lélekvesztőikkel nekivágjanak az óceánnak, mondta Marc Buie. Személyes meggyőződése, hogy szükség van a terjedésre, az emberi fajnak a bővülés és a határok kitolásának útját kell követnie. Ha arra kárhoztattatunk, hogy ezen a bolygón maradunk, esetleg kihal az egész emberiség, véli a csillagász.

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!