Árpád
-1 °C
9 °C

Pár éven belül mind megfagyunk?

2005.12.16. 13:45
A nyolcvanas évek óta egyre gyakrabban merül fel egy közeledő jégkorszak rémképe. A legújabb világpara egy 2004-es brit mérés eredménye, amely szerint az Atlanti-óceán egy szakaszán a tizenhárom évvel ezelőtti állapothoz képest harminc százalékkal lassult a Golf-áramlat - mire a híradások azonnal nyugat-európai mini jégkorszakot emlegetnek. Mika János meteorológus szerint pontosabb, ha a jégkorszak helyett csekély felmelegedéssel számolunk.

A legújabb felmérés eredményeiről december elején a Nature folyóirat számolt be. A brit óceánkutató központ (National Oceanography Centre) kutatócsoportja 2005 nyarán Amerika és Afrika keleti partjai között végzett méréseket az Atlanti-óceán tengeráramlataival kapcsolatban, vizsgálta az Európa éghajlatát nagymértékben meghatározó Golf-áramlatot is. Az óceánkutató csoport a mérések alapján megállapította, hogy az 1992-ben végzett hasonló mérésekhez képest az észak felé haladó meleg víz mennyisége 30 százalékkal csökkent. A korábbi expedíciók 1957-ben, 1981-ben és 1992-ben csak apróbb változásokat tapasztaltak.

De mi az a Golf-áramlat?

A Golf-áramlat az Atlanti-óceán északi medencéjét uralja, meleg vizet szállít a trópusokról. Portugália és New York magasságában kettéoszlik, egy része visszafordul délre, a maradék pedig továbbhalad északra, és az így felmelegített szelek emelik Európa hőmérsékletét.

Mika János, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója szerint a Holnapután című film, és a Pentagon 2004-es klímaváltozással kapcsolatos jelentése is hozzájárult ahhoz, hogy a közvélemény rettegjen a szélsőséges éghajlatváltozástól.

Világpara

A Holnapután című film a Golf-áramlattal foglalkozott: a hideg víz alámerülésének hirtelen megszűnését és az Egyesült Államokra köszöntő jégkorszakot írta le. A 2004 februárjában közzétett, Andrew Marshall stratéga nevéhez fűződő globális klímaváltozást leíró Pentagon-forgatókönyv is a Golf-leállást okolja. A dokumentum szerint a felmelegedés káros hatásainak következtében a közeli jövőben, legrosszabb esetben tíz-húsz év múlva jégkori éghajlati viszonyok uralják el Európát. A lezajló változások eredményeként a termőföldek kiszáradnak, az atomhatalmak viszonyai átrendeződnek, egész Európában szibériai hőmérséklet uralkodik majd, és óriás nemzetszövetségek alakulnak ki a túlélés érdekében.

"A nyolcvanas évek óta rendszeresen felmerül a Golf-áramlat leállásának lehetősége. Wallace Broecker amerikai oceanográfus volt az első, aki 1987-ben felvetette, aztán 1996-ban két nagy tudományos díjat is nyert felfedezésével. A Nature-ben publikált kutatás az óceán keresztmetszetét vizsgálta egy adott szakaszban. Ha mindenhol olyan nagy mértékben lecsökkenne az áramlat, az nagy baj lenne, de nem valószínű ez a forgatókönyv" - mondja Mika János.

A teljes leállás nem valószínű

A teljes leállás Mika szerint tulajdonképpen kizárt, eddig soha, egyetlen klímamodell sem zárult ezzel az eredménnyel. "Volt olyan vizsgálat, hogy mesterségesen a klímamodellben leállították az áramlatot, és akkor az derült ki, hogy az észak-atlanti terület 10-15 fokkal, Közép-Európa 2-3 fokkal, a brit szigetek térsége 5-6 fokkal hűlne le. Ez nagy változást jelent, de még ez a hipotetikus helyzet sem tekinthető jégkorszakinak. Túlélhető hőmérséklet, amit azért jobb, ha nem próbálunk ki" - magyaráz Mika János, majd hozzáteszi, még az éghajlatkutatók között sincs konszenzus abban a tekintetben, hogy mennyire hisznek a Golf változásában.

A legtöbb modell azt mutatja, hogy az következő ötven évben 0,7-2,9 celsius fokos hőmérsékletemelkedés lesz az üvegházhatás miatt, állítja Mika János. "Ebben az intervallumban azonban nincs benne az a lehetőség, hogy az emberiség észhez tér, és nagyobb mértékben korlátozza a széndioxid kibocsátást" - fogalmaz.