Bertalan
10 °C
28 °C

Rákgyógyszerhez vezethet a véletlenül felfedezett gomba

2008.06.30. 12:15
Véletlenszerű szennyezéssel került a laboratóriumi készülékre egy gombafaj, amely aztán a nanotechnológia segítségével egy széles körben hatékonynak tűnő rákgyógyszer kifejlesztéséhez vezetett - közölték amerikai kutatók vasárnap.

A lodamin nevű szer kifejlesztése a Judah Folkman rákkutató irányításával zajlott utolsó kísérletek egyike volt. A januárban elhunyt Folkmant az angiogenezis elnevezésű rákterápia úttörőjeként ismerik világszerte. Ennél a módszernél kiéheztetik a daganatot azáltal, hogy vérellátását megakadályozzák, így a tumor nem tudja kielégíteni egyre növekvő igényét a tápláló vérre.

Az angiogenezissel foglalkozó csoport húsz évig dolgozott a lodamin tökéletesítésén. Tabletta formátumú, mellékhatásoktól mentes készítményt fejlesztettek ki - írták a kutatók a Nature Biotechnology című tudományos szakfolyóiratban. Az egérkísérletek alapján többféle tumor, így mellrák, neoroblasztóma, petefészekrák, prosztatarák vagy a glioblasztómának nevezett agytumor ellen is hatásosnak mutatkozott a szer.

Megállította az elsődleges daganat növekedését és megakadályozta a szétterjedését - közölte Ofra Benny, a Harvard orvosi kara és a bostoni gyerekkórház munkatársa, a kutatás vezetője. A szájon át szedett tabletta a májba kerül lebontása során, ezért a rák májáttételeinek megakadályozásában különösen hatékonynak bizonyult a kísérleti egerekben. "A májáttét igen gyakori több tumortípus esetében, és sokszor kapcsolódik hozzá a betegség rossz kimenetele, vagy halálozás" - teszik hozzá tanulmányukban a szerzők.

A szernek a kísérleti szakaszban még csak jele volt: TNP-470, és eredetileg az Aspergillus fumigatus fresenius nevű gombafajból vonták ki. Ezt a gombafajt véletlenül fedezte fel Donald Ingber a Harvard laboratóriumában, miközben az erek falát bélelő endotél sejteket tenyésztett. A kutató azt tapasztalta, hogy a gomba megakadályozta a hajszálerek, kapillárisok képződését.

Ingber és Folkman ezután fejlesztette ki egy japán cég támogatásával 1990-ben a TNP-470 jelű tumorellenes szert. Az infúzió formájában adagolt szernek azonban sok mellékhatása volt, egyebek közt depressziót, szédülést váltott ki.

Később Benny és munkatársai a nanotechnológiát hívták segítségül: két "pom-pom formájú" polimer részecskét csatoltak hozzá, így védve meg a gyomorsavtól. Az immár lodaminnak elnevezett módosított szer a kísérleti egerekben eljutott közvetlenül a tumorba, és visszaszorította a melanómát és a tüdőrákot, méghozzá mellékhatások nélkül. Húsz nappal a ráksejtek beinjektálása után hét kezeletlen egérből négy elpusztult, míg a kezelést kapottak valamennyien éltek - írta a kutatócsoport tanulmányában. A szerzők úgy vélik, az új gyógyszer más, abnormális érnövekedéssel járó betegségek kezelésében is hatásos lehet.