Zelma, Rajmund
-10 °C
-3 °C

Hol repül a téridő?

2002.02.15. 09:26
Negyven év és 650 millió dollár készülődés után idén ősszel felbocsátják Gravity Probe B-t. A kísérleti szonda feladata annak megállapítása, hogy vajon valóban a téridő görbülete szorít-e minket a talajhoz, ahogy azt Einstein megmondta.
A és B kavics között gravitációs vonzás van, de ha B kavics felrobban, a vonzás megszűnik méghozzá azonnal. Einstein azonban megállapította, hogy a fénynél nincsen gyorsabb, a gravitációt pedig az okozza, hogy a nagy tömegű testek görbítik a tér és idő téridő néven ismert szövetét (vízió: kugligolyó a vízágyon).

1918-ban két tudós újabb meglepő következtetésre jutott: ha a nagy tömegű test forog, akkor nem csak görbíti a teret de magával is "vonszolja" azt.

A hipotézist azóta nem igazolták kísérleti eredmények - ezt fogja bepótolni a Gravity Probe B.

Pörgés a semmiben

A Gravity Probe B metszeti képe
A kísérleti bizonyítás módjára 1960-ban született javaslat: a Stanford egyetem kutatója, Leonard Schiff, és a védelmi minisztérium szakértője, George Pugh szerint giroszkóppal mérhető a téridő-vonszolódás.

A newtoni törvények értelmében ha egy giroszkópot fellövünk az űrbe, megpörgetjük és tengelyét egy feltűnően távoli csillag felé irányozzuk, akkor az örökké a csillag felé mutat. Ha azonban a Föld, tömegénél fogva keveri maga körül a téridőt, a giroszkóp eltérhet az eredeti iránytól. Pirinyó bolygónk esetében az eltérés egy év alatt szinte észrevehetetlen, akár egy hajszál tizenhat kilométer távolságból.

Mihez vezetett mindez?

A NASA a Gravity Probe megvalósítására 1964-ben fordított először költségvetéséből. A kutatás költségei harmincnyolc évvel később valahol 650 millió dollár körül járnak - ez a történelem eddigi leghosszabban előkészített és legdrágább tudományos kísérlete.

A kísérlet előkészítésének kezdetekor az ilyen méréshez szükséges precíz és megbízható technika nem létezett, a rakétán kívül mindent úgy kellett feltalálni. A munkában a Stanford több száz hallgatója vett részt, kétharmaduk mérnök, harmaduk fizikus. Közülük az évek folyamán kilencvenegyen szereztek doktorátust a Gravity Probe különböző tervezési problémáinak megoldásával.

A különleges giroszkópok lelkét a valaha gyártott legtökéletesebb gömbök alkotják. A pingponglabda méretű, nióbiumbevonatú kvarcgömbök több fényéves körzetben a legkerekebb tárgyak: a felszíni eltérések magassága legfeljebb negyven atomréteg - ha a Föld ilyen tökéletes gömb lenne, a Mount Everest két és fél méter magasságban karcolná a felhőket.

A négy ultratökéletes giroszkóp a világűr hatásaitól (több száz fokos hőingadozás, napszél, űrlények) elzártan, abszolút nulla fokra hűtve egy vákuumkamrában lebeg majd, két éven keresztül.

Drága alaptudomány

A Gravity Probe programot az elmúlt negyven évben hétszer törölték, de minden esetben újraéledt, elsősorban a Stanford egyik fizikaprofesszora, Francis Everitt kiméletlen lobbitevékenységének köszönhetően.

Tokozatok, tökéletes golyóval
A program ellenzői főként azzal érvelnek, hogy a relativitáselmélet helyességét már egy csomó korábbi kisérlet igazolta. "Azok, akik szeretnek új dolgokat felfedezni, meglepődni, valószínűleg csalódni fognak." - vélekedik Jonathan Arons, a Berkeley kutatója.

A támogatók szerint a Gravity Probe az első olyan kísérlet, amely kozmosz alaptulajdonságait méri nagy pontossággal, így az egyetemi tankönyveken kívül bérelt helye van a klasszikus fizikai kísérletek között. "Nem fogok jósolgatni, hogy mi lesz az eredmény. Kísérletező vagyok, a kísérletileg bizonyítható igazságot keresem. Aki elfogult, az azt az eredményt kapja, amit eleve is kapni szeretett volna." - érvel Everitt.

A kísérleti műholdat a dél-kaliforniai Vandenberg katonai légibázisról bocsátják fel egy Delta II-es rakétán október 30-án, helyi idő szerint este negyed kilenckor.

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.