Ambrus
-7 °C
3 °C

Részecskegyorsítóban pusztul el Moore törvénye?

2002.02.17. 17:55
Az Európai Atomfizikai Kutatási Szervezet új részecskegyorsítója 2006-tól húszmillió CD-nyi tudományos adatot termel évente. Ennyi adat feldolgozásához olyan eszköz kell, amely a jelenlegi processzorok számítási teljesítményének ezerszeresét tudja.
Gordon Moore 1970-ben állapította meg azt a számítástechnikai törvényszerűséget, hogy az elérhető legnagyobb számítási teljesítmény minden 18 hónapban megduplázódik.

A processzorgyártóknak - AMD, Intel, Motorola - hol könnyen, hol keservesen sikerült betartaniuk ezt az alapvetést. A Google felszabadultan és jól fut az őt kiszolgáló kupacnyi PC-n - aki pedig felhőket modellezne, masszív IBM vasakat vásárol.

Moore törvénye azonban más perspektívából nem annyira a folyamatos fejlődésről szóló prófécia, mint inkább korlát.

Ennyi nem elég

Az Európai Atomfizikai Kutató Szervezet (CERN) genfi központjában azonban nagyobb szabású dolgokban sántikál az egész világot behálózó tudományos összeesküvés. Körberöhögik azt, aki ott Pentiumot emleget.

2006-ra felépül a világ legnagyobb hadron gyorsítója, az LHC (Large Hadron Suprcollider). Az LHC-t az óriás elektron-pozitron gyorsító (LEP) Genf közelében, a francia-svájci határ alatt húzódó huszonhét kilométer kerületű alagutjában építik fel, hogy abszolút nulla fok közelében szupravezető mágnesek által hajszolt hadron részecskék repüljenek egymásnak ezerrel (vagy akár többel is).

Az LHC elkészültét követően évente tízmillió gigabájtnyi tudományos adatot termel majd - egy ekkora tárhelyen a világ legnagyobb könyvtára (az amerikai Kongresszusi Könyvtár 118 millió item, nyolcszáz kilométer polcon) tízezerszer férne el.

Ekkora adag adat kezeléséhez nem lesz elég a korabeli, a jelenleginél ötszörte nagyobb teljesítményű procikból épített szuperszámítógép. "Ezerszeres számítási teljesítmény 2006-ig." - rikoltják jelszavukat a CERN szakemberei, és komolyan is gondolják.

Az európai hiperszerver

A CERN kezdeményezése nyomán kiépülő szuperszámítógép-rendszer neve DataGrid - az építésben részt vesz az Európai Űrügynökség és tizenöt nemzeti kutatóintézmény. A 2001 januárjában kétszáz tudós és tízmillió euró bevonásával indult program a tervek szerint 2003-ban zárul.

A DataGrid rendszer lényege a kaszkádosítás, vagyis az egymástól távoli szuperszámítógépek nem ugyanazt a feladatot végzik, hanem egy hatékonyabb munkát (munkamegosztást) biztosító rendszerben különböző szinteken dolgoznak egy nagyobb feladat megoldásán.

Az elképzelések szerint a DataGrid szabad gépidejét vállalkozások is megvásárolhatnák.

Hajrá neutron!

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!