Ilona
16 °C
33 °C

Egyre több a guberáló róka Budapesten

2007.06.16. 01:21
Tévhit, hogy az emberhez közel merészkedő róka mindenképpen veszett, igaz viszont, hogy a nyest előszeretettel fogyaszt mindenféle szigetelőanyagot. A fővárosiaknak nem árt kiokosodni szarkából, rókából és nyestből, ugyanis a szemét ínycsiklandó finomság a Budapest-környéki erdők vadállatainak. A nyest már alkalmazkodott is a budapesti élethez, a belvárosban is nagyon jól érzi magát, a kukázó róka a budai kerületeket járja. A vadbiológus szerint nemsokára jön a mosómedve is.

„Bár a vörös róka a veszettség egyik fő terjesztője, az egészséges róka is rendkívül jól alkalmazkodik az emberi környezethez. Meg kell szoknunk a rókát, mert az emberhez közel is nagyszerűen megél, Budapesten a 12. kerületben, a Gellérthegyen, a Sashegyen, a vasútvonalak mentén, a Duna-parton, a Rákos- és a Szilas-patak mentén láthatunk egyedeket”- mondta Dr. Szemethy László biológus, a gödöllői Szent István Egyetem docense.

Guberálni jó

A vadállatok urbanizációja nem egyedi magyar sajátosság, a városiasodással és a természetes élőhelyek csökkenésével világszerte jellemző tendencia. Az ember, elsősorban a szeméttel és a télen is melegebb városi mikroklímával kiváló életfeltételeket biztosít. A leggyakoribb városlakó vadállatok a világban a borz, a bűzborz, a mosómedve, a prérifarkas, a róka és a nyest. A budapestieknek leginkább az utóbbi kettőből jut, mégsem lehet tudni, hány él belőlük a fővárosban, főként azért, mert nem tudni, itt is él a lomposfarkú, vagy csak bejár guberálni a szeméttelepre. A szakemberek szerint annyi biztos, hogy folyamatosan nő a száma.

„1996. óta figyeljük a fővárosi nyesteket, egy weboldalon gyűjtjük, és térképen ábrázoljuk a lakossági bejelentéseket. Megjelentek olyan nyestek, amelyek sikeresen adaptálódtak a városhoz, és ezek szaporodtak el” – mondta Szenczi Péter biológus, a nyestfigyelő weboldal munkatársa. Ma már a belvárosban is gond nélkül él a nyest, például a Bazilika kupolájában, az Oktogon néhány épületében és az Olasz Intézet tetőszerkezetében is lakik.

A nyestürülék jellegzetesen görbült, nagyjából ceruzavastagságú

A biológus szerint a városlakó embert gyakran zavarja a nyest, mert igen hangos. „Kergetőzés közben nagyokat dobbantva ugranak és puffanva érnek földet, közben kaffognak, sikítanak” – jellemzi a nyesthangot a nyestspotter oldal. A zaj mellett gazdasági kárt is okoz, például megrágja a szigetelőanyagot, illetve mindent, amit a padláson talál. Dr. Heltai Miklós, a Szent István Egyetem docense elmondta, a városi nyest táplálkozása idomul a környezethez, míg az erdőben főként egereket, pockokat fogyaszt, a városban áttér a madárra, például balkáni gerlét eszik.

A róka a tetők helyett inkább a városi zöldterületek földbevájt odúiban éldegél, így zajt nem csap, de ha veszett, komoly egészségügyi károkat okozhat. „A veszett róka valóban szelíd, hirtelen agresszivitás, izombénulás jellemzi. A rókát nem ismerő ember viszont nem veszi észre a veszettséget, amelynek ráadásul nincs is tünete, ha a lappangási szakaszban van. 1992 óta zajlik Magyarországon a rókák veszettség elleni immunizációja, mára az EU-s irányelveknek megfelelően egész ország fedett. Csalifalatokat szórunk szét, amelyben oltóanyag található” – magyarázta Szemethy László, majd hozzátette, Gödöllőn már mosómedvével is találkoztak.

A városi nyestek és rókák helyzete egyelőre rendezetlen. Bár mindkét faj vadászható, vagyis a 96. évi 55. törvény értelmében a vadász leölheti, ám ezt csakis lakott területen kívül teheti. Így mindenki, aki egy városi róka vagy nyest életére tör, orvvadásznak minősül. Szemethy László szerint jelenleg a városi róka okozta gondnak nincs felelőse, ő az Egyesült Államokéhoz hasonló szabályozást látna szükségesnek, ahol állatvédelmi rendőrség működik, megfelelő szaktudással és jogosítványokkal, állatvédelmi szempontból kifogásolhatatlan befogási módszerekkel.


fotó: Nagy Attila

Szemét+szarka

A guberálás vonzalma nemcsak az emlősök sajátja, az elmúlt tíz évben urbanizálódott szarka is előszeretettel túrja a kukát, tápláléka a nyestéhez hasonló, így meg is kell küzdenie vele. Éppen ezért a legmagasabb fákra fészkel, hogy a konkurenciát kijátssza.


fotó: Vasuta Gábor, MME

A kilencvenes évek elején először Nyugat-Európát lepte el, Berlin után Budapesten is megjelent és egyre több és több van, mondta az Indexnek Berényi Zsombor, a Magyar Madártani Egyesület természetvédelmi koordinátora. „Az egyik legokosabb, de egyben nagyon agresszív faj, veszélyt jelent az énekesmadarakra, kifigyeli és kirabolja a fészkeket” – fogalmazott, majd hozzátette, egy idő után a természet kiegyenlíti a változást és az agresszív, fészekrabló szarka hoppon marad. A rigók, poszáták, vörösbegyek is alkalmazkodnak az új természeti helyzethez, és ügyesen elrejtik majd a fészekalját.