Miklós
-7 °C
4 °C

Küszöbön a világméretű madárinfluenza-járvány?

2005.06.01. 09:30
Egy kínai internetes fórumon olyan híradás jelent meg, amely szerint az ország gyéren lakott nyugati Csinghaj tartományában 121-en haltak meg madárinfluenzában. A hatóságok állítólag vesztegzárat rendeltek el 18 faluban, ami mintegy 1300 embert érint. Az állami hírügynökség szerint senki sem betegedett meg.

Kína utoljára tavaly ősszel adott ki hivatalos hírt H5N1 vírus, azaz madárinfluenza okozta emberi megbetegedésről. A múlt csütörtöki hivatalos álláspont szerint nem érkezett jelentés madárinfluenzás megbetegedésről Csinghaj tartomány, Gangcsa megyéjéből, a helyi hatóságok viszont megvizsgálnak minden influenza illetve tüdőgyulladás szerű megbetegedést.

Különös egybeesés, hogy ugyanezen a területen május közepén 178 döglött vadlúdra bukkantak a Csingahi-tónál. A madártetemek számát később 519-re korrigálták. Kiderült továbbá, hogy a H5N1 tizedelte meg a természetvédelmi területen élő költöző madarakat.

"Normális esetben ezek a vírusok nem ölik meg a vadon élő madarakat. Akkor erősödnek meg, amikor a vad madarakról a házi baromfira terjed át" - mondja Albert Osterhaus, aki szerint kezdhetünk aggódni.

 

A víruslovag

 

A holland Albert Osterhaus vírusvadász, kollégái szerint szupersztár, a világ legtekintélyesebb virológusa. A szakember szerint jelenleg a madárinfluenza jelenti a legnagyobb fenyegetést az emberiség számára.

Osterhaus állatorvosként kezdte, 1978-ban szerzett PhD-t víruskutatásból az Utrechti egyetemen. 2003 áprilisában, amerikai és német kollégáit beelőzve, elsőként írta le a Sars kórokozóját. Osterhausnak ez úgy sikerült, hogy rotterdami egyetem orvostudományi karának etikai tanácsát megkerülve a holland egészségügyi minisztériumtól kapott engedélyt, hogy makákó majmokon vizsgálja a betegséget.

Osterhaust munkájával kivívta az állatjóléti aktivisták haragját, a holland parlamentben is megfeddték, ugyanakkor lovagi címet kapott.

 

Nyüzsög és erősödik

 

Az egész világot érintő járványok átlagosan 30 évente jelennek meg. 2003-ban mintegy ezren haltak meg Sars következtében - a halálozási arány 10 százalék volt. Az 1957-ben, majd 1967-ben ázsiában felbukkant szárnyas influenzák, amelyeket a vírus H1 és H2 ága okozott, egymillió ember életét követelték világszerte. Ezek a járványok nem alakultak olyan súlyosan, mint az 1918-as spanyolnátha, amelynek mintegy ötvenmillióan estek áldozatul.

A H5N1 1997-es felfedezésekor a betegek egyharmada belehalt a fertőzésbe, mára a halálozási arány kétharmadra nőtt. Osterhaus szerint a madárinfluenzát az teszi első számú veszélyforrássá, hogy bár emberről emberre nem terjed, bármikor felbukkanhat mutálódott, vagy más vírusokkal kombinálódott szuperfertőző vállfaja.

A szakma konzervatív becslései szerint ebben az esetben hónapokon belül harmincmillióan kerülnének kórházba világszerte és negyedükkel végezne a kór.

 

Bioterror és biobioterror

 

Osterhaus szerint ez az elképzelés az optimistábbak közé tartozik. Kollégáival együtt szeretné elérni, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) gyorsreagálású járványügyi csapatot állítson fel, amelynek tagjai víruskutatók, járványkutatók, orvosok, állatorvosok, mezőgazdászok, közgazdászok, és olyan szakemberek, akik a munka politikai illetve diplomáciai vonatkozásaiban segédkeznek. A terv megvalósítását kissé nehezíti az érintett nemzetközi szervezetek vastag bürokráciája.

Osterhaus attól tart, hogy a vírusvadász csapat felállítását pénzügyi okokból torpedózzák meg. A tudós szerint ez nagy hiba lenne. Szeptember 11. után az Egyesült Államok dollármilliárdokat költött a bioterrorizmus elleni védekezésre - mutat rá a virológus.

"Ez rendben is van, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a legfőbb bioterrorista maga a természet. A nátha kopog az ajtón. Fogy az idő" - szögezi le Osterhaus.

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.