Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Új madárinfluenza-változat fejlődött ki kacsákban

2005.08.31. 09:29
Vadon élő récefajok, illetve a házi kacsa egyedeiben évek óta kimutatható a madárinfluenza H5N1 vírusa, mint arról az utóbbi évtizedekben nyert vérminták tanúskodnak. Az állatok fertőzöttek (azaz vírushordozók) voltak, de nem betegedtek meg. Csak 2002-ben bukkant fel Hongkongban egy olyan vírustörzs, amely kacsákra, tyúkokra és számos más madárfajra nézve halálosnak bizonyult.

A 2002. esztendő vége felé drámai módon megváltozott a helyzet - írták memphisi kutatók az amerikai tudományos akadémia Proceedings folyóiratában. A háziszárnyasok mellett ugyanis az emberre is roppant veszélyesnek bizonyult az új vírustörzs. Baromfik tömeges leölésével sikerült ugyan Hongkongban úrrá lenni a járványon, ám 2003 végén és 2004 elején a H5N1 vírus újabb ázsiai országokban bukkant fel, Thaiföldtől Vietnamon és Kínán át egészen Dél-Koreáig.

A térségben több százmillió szárnyast ütöttek agyon a betegség megfékezése érdekében; ennek dacára több mint ötven ember esett áldozatul a vírusnak, amely 2004 második felében Malajziára is átterjedt.

Az ENSZ szerint a madárinfluenza átterjed Közép-Európára

Az ENSZ attól tart, hogy a madárinfluenza a Kaszpi-tengeren és a balti államokon keresztül elérheti Közép-Európát.

Miután a betegség H5N1 vírusváltozata már Szibériában is felbukkant, a vízimadarakkal onnan továbbterjedhet Délkelet-Európa irányába - figyelmeztetett az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerdán Rómában. Az emberre is veszélyes H5N1 vírustörzs rendkívül gyorsan fertőz a madarak között, de emberről emberre normális körülmények között nem terjed.

"A FAO attól tart, hogy egyes délkelet-európai szegény országoknak, amelyekben az Ázsiából érkező költöző madarak az Észak-Európából érkezőkkel egybegyűlnek, nincsenek meg az eszközei arra, hogy azonosítsák a vírust, és hogy felvegyék a harcot egy robbanásszerű madárinfluenza-járvánnyal" - mondta Joseph Domenech, a FAO állategészségügyi részlegének vezetője újságírók előtt.

A memphisi kutatók vizsgálatai kiderítették, hogy a H5N1 időközben megváltoztatta a viselkedését. Ez akkor derült ki, amikor házi kacsákat olyan kórokozóval fertőztek meg, amelyet súlyosan beteg, ám a kórt túlélő kacsák szervezetéből izoláltak 2004-ben. Ez a vírus jóval kevésbé veszélyesnek bizonyult az állatokra nézve. A gyengébb patogenitás velejárójaként viszont a kacsák testéből jóval hosszabb időn át került a szabadba a vírus. Az utódvírusok szinte teljesen ártalmatlannak bizonyultak kacsákra nézve.

Éppen ebben látnak nagy veszélyt az amerikai kutatók. Az állatok ugyanis nem tűnnek betegnek, ennek dacára két-három héten át terjesztik a vírust, elsősorban a légutakon keresztül. Tyúkokra nézve a H5N1 vírus eme új, látszólag veszélytelen változata továbbra is halálos kimenetelű.

A tudósok feltételezik, hogy ez a fajta kórokozó az emberre is nagy veszélyt jelent. Egy fertőzött, ám egészséges kacsa szerintük "trójai falóvá" válhat, amely észrevétlenül hurcolja be a tyúkok közé, illetve az ember környezetébe a potenciálisan veszedelmes új kórokozót. Emiatt a kacsák még inkább a középpontjába kerültek azoknak a megfontolásoknak, miként lehetne bölcs fellépéssel elejét venni egy világméretű járványnak.