Ágnes
-11 °C
-4 °C

Megvizsgálják a tájidegen halakat a Tiszán és a Kis-Balatonon

2006.10.06. 16:20
A szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet kutatói szerint a hím egyedek megjelenésével mindkét élőhelyen felgyorsulhatott a tájidegen ezüstkárászok szaporodása. A szintén nem őshonos busáknál is beindulhatott a természetes úton történő utódnemzés, bár ez egyelőre nem bizonyítható száz százalékosan. Az egykor a Szovjetunióból behozott halak veszélyeztetik az őshonos fajokat, ezért a probléma felmérésére közös lengyel-magyar kutatócsoport alakult.

A hatvanas-hetvenes években az egész világon nagy halhonosítási hullám indult meg, elsősorban azért, hogy a természetes táplálék jobb kihasználásával növeljék a halgazdaságok bevételeit" - kezdi a tájidegen halak történetét Józsa Vilmos, a magyar kutatócsoport vezetője. " Kevés azonban a jól sikerült tudatos halfaj-betelepítés: amikor például a nílusi sügért elkezdték szaporítani a Viktória-tóban, egy idő múlva a mintegy 500 őshonos sügérfaj közül 200 eltűnt, mert az újonnan telepített halak kiszorították azokat a tóból" - mondja a kutató.

Természetes szaporodás

Magyarországra szintén gazdasági érdekek miatt hoztak be busát a hetvenes években. "Ezeket a fajokat kezdetben úgynevezett halkeltetőkben szaporították, és már csak a kifejlett példányokat helyezték évente a természetes vizekbe, mert azok ott maguktól nem sokasodtak. Mi, a szarvasi kutatóintézetnél először a nyolcvanas évek végén gondoltunk arra, hogy ez a folyamat megváltozhatott, mert a halászati szövetkezetek nem vásároltak több telepíteni való ivadékot. Azt mondták, hogy felesleges venni van elég a vízben is. Kezdetben hitetlenkedtünk, de aztán egy lehalászás alkalmával meggyőződtünk róla, hogy a halászoknak igazuk van: 12 mázsa busa-ivadékot szedtünk össze a Tiszába torkolló Körös folyó vizével elárasztott tavakból. A Balatonba pedig elvileg 20 éve nem lehet ilyen halat telepíteni, viszont a mostanában kifogott busák 80 százaléka 10-12 éves" - sorolja a természetes szaporodás közvetett bizonyítékait a kutató.

Az ezüstkárásszal kicsit más a helyzet: ezek a halak már korábban megjelentek a magyarországi vizekben, az állományt azután tudatosan is szaporítani kezdték. A hetvenes évekre az ezüstkárászok száma is megugrott. A busáktól eltérően ezek a halak szaporodtak természetes körülmények között, azonban nem hagyományos módon, hanem úgynevezett szűznemzéssel - azaz a hím ezüstkárászok nem vettek részt az ikrák megtermékenyítésében. Nem is nagyon vehettek, hiszen nagyon kevesen voltak: a Tiszában a hetvenes-nyolcvanas években például csak minden huszadik ezüstkárász volt hím. Mostanra ez az arány is felborult: a vizsgálatok azt mutatják, hogy a "tejesek" aránya 50-60%-ra nőtt az "ikrások" rovására.

Kiszorítják

"A legnagyobb probléma, hogy mind a két halfaj beleavatkozik az őshonos fajok táplálékláncába, ezáltal szorítja ki őket az élőhelyükről" - mondja Józsa Vilmos. "A fehér busa például fitoplanktonnal táplálkozik. A fitoplankton viszont annak a zooplanktonnak a tápláléka, amit az őshonos fajok ivadékai esznek meg. Ha tehát az elszaporodott busa-állomány túllegeli a fitoplanktont, akkor nem lesz elég zooplankton, így táplálék híján nem maradnak életben mondjuk a kis pontyok sem" - elemzi a lehetséges következményeket a kutató. Az ezüstkárászok is zooplanktont fogyasztanak, esetükben azonban a hím egyedek elszaporodásának is lehet káros következménye. A nőstény halak ugyanis nem képesek annyi ikrát termelni, hogy minden "tejes" továbbadhassa örökítőanyagát, így az is előfordulhat, hogy a kárászfiúknak kedve támad például pontylányok után rohangálni,aminek aztán torz hibridek születése lehet az eredménye.

Józsa Vilmos szerint most az a legfontosabb feladat, hogy a kutatók mindent megtudjanak a tájidegen halfajokról. Mivel pár év múlva a lengyel halászok is hasonló problémákkal nézhetnek szembe, kézenfekvő volt az együttműködés - tette hozzá. A kutatók az elkövetkező két évben vizsgálják és összehasonlítják a két halfaj állományának növekedését, táplálkozási szokásaikat, kedvenc előfordulási helyeiket. Az olsztyni Varmia-Mazuri Egyetem kutatói Magyarországon dolgozzák ki a balatoni busaállomány új fogástechnikáját is, amellyel a tudósok reményei szerint jelentősen csökkenthető lesz ennek a halfajnak a létszáma. A magyarok többek között abban segítenek a lengyel biológusoknak, hogy hidroakusztikus eszközökkel vizsgálják a kutatásba bevont lengyelországi vizeket.

Józsa Vilmos azt is elmondta, hogy a végső cél egy olyan, földrajzilag független módszer kidolgozása, amellyel a jövőben hatékonyabban lehet küzdeni az ember által tudatosan telepített, vagy a különböző környezeti hatásokra maguktól megjelenő, a természetes állapotot romboló tájidegen halfajok ellen. "Ha ezzel a munkával megvagyunk, remélhetőleg a politika is felismeri ennek az ügynek a fontosságát, és elkezdhetjük helyrehozni azt, amit korábban gazdasági nyomásra az emberek elrontottak" - tette hozzá Józsa Vilmos.

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.