További Tudomány cikkek
- A nem őszinte viselkedésformák átszövik mindennapjainkat
- Magyar fejlesztés forradalmasíthatja a napelemparkok telepítését
- Eddig ismeretlen fajokat és hegyeket is találtak a víz alatt és a víz fölött is
- Van, aki még a szekrény hátuljában árválkodó bögrét is megsajnálja
- Olyan meleg az összes óceán, hogy kifehérednek a korallok
A hüllőknél is a hőmérséklet számít
Nagyon sok hüllőnél befolyásolja a hőmérséklet az utód nemét. Az aligátoroknál például a 30 Celsius fok alatt kifejlődő egyedek nőstények lesznek, míg a melegebben tartott tojásokból hím utódok bújnak elő. Ez a rendszer az emlősöknél nem működhet, hiszen az embriók folyamatosan ugyanazon a hőmérsékleten, az anya testhőmérsékletén vannak tartva.
McLachlan állítása szerint a hím jelleg kialakulásáért felelős, úgynevezett SRY gén valószínűleg egy hőmérséklet által szabályozott mechanizmushoz kötődik. A Peninsula Medical School kutatója elmondta: néhány hímnemű állat működő SRY nélkül jön világra, amely arra utal, hogy valami más - talán a hőmérséklet - előidézheti a hím nemi jelleg kifejlődését. A tudósok szerint a magas hőmérséklet olyan gének aktiválásával segíti elő a hím jelleg kifejlődését, amelyek később felgyorsítják az embrió fejlődését. A hímek ugyanis köztudottan gyorsabban fejlődnek, mint a nőstények.
Hőszabályozással a férfi többség ellen
Az általános vélekedés szerint a herék azért vannak a testen kívül, mert az alacsonyabb hőmérséklet elősegíti az ondósejtek fejlődését. McLachlan ezzel szemben úgy véli: "sokkal egyszerűbbnek tűnik a magasabb hőmérséklethez való alkalmazkodás kifejlesztése (az evolúció során), mint külső herékkel rendelkezni". A ivarmirigyek ugyanis így fájdalmasan sérülékenyek lettek, és heresérv is könnyen kialakulhat.
A herék elhelyezése inkább azt akadályozhatja meg, hogy az ondósejtekből mindenképpen hím egyedek fejlődjenek ki. A sejtek alacsony hőtűrő képessége szintén a biztonsági rendszer része lehet: nagy melegben a spermiumok könnyen elpusztulnak, így már nem juthat szerephez a nemi kapcsoló.
Stuart West az Edinburghi Egyetem evolúciós biológus kutatója úgy véli, hogy mindenképpen érdemes tovább vizsgálódni a kutatók felvetése alapján, mert így kiderülhet, hogy a hőmérsékletre érzékeny nemi kapcsoló valóban megtalálható-e az emberben. Szerinte az ondósejteket különböző hőfokon tartva talán megtalálhatják azt a keskeny hőmérsékleti tartományt, amelyben még nem pusztulnak el a sejtek, de a nemi kapcsoló még működőképes.