HIV-gyilkos fehérvérsejteket fejlesztettek
Immunológusok olyan T-sejteket készítettek, amelyek felismerik a HIV alattomos trükkjeit, és elpusztítják a fertőzött sejteket. A módszer még csak laboratóriumban működik.
Amikor az emberi szervezetet megtámadja a HIV, kijátssza az immunrendszert: a szervezet nem tudja, hogy a vírus miként indít majd támadást. Szerencsére a tudósok már elég jól ismerik a kórokozót, ezért képes voltak olyan T-limfocita sejteket kreálni, amelyeknek hatékonyabb molekuláris receptoruk van.
Nem bújhat el
A HIV kaméleon-taktikával kerüli el az immunrendszer, a gyógyszerek és a vakcinák támadását. Genomja gyorsan mutálódik, így még időben átalakul, ha veszély fenyegeti. A HIV-nek azonban vannak olyan részei is, amelyek létfontosságúak, és ezek megváltoztatása gyakran a vírus pusztulását okozzák. Egy ilyen proteint, az SL9-et vették célba a brit Cardiff egyetem immunológusai is, Andrew Sewell vezetésével.
Normális esetben a vírus elrejti az SL9-et az immunrendszer elől, de amikor a HIV megfertőz egy sejtet, a protein megakad a felszínen, és ez veszélyre figyelmezteti az immunrendszert. A problémát az okozza, hogy a testünk által termelt gyilkos T-sejtek nem jók az SL9 felismerésében, mondja Sewell. A tudóscsoport ezért olyan T-sejteket keresett, amelyek felismerik az SL9 proteint és elpusztítják a megfertőzött sejteket, így megakadályozzák a vírus terjedését.
A kutatók először egy pácienstől 1996-ban begyűjtött, különösen potens T-sejtekkel kezdték a kutatást. Az evolúció által ihletett módszerrel próbálkoztak, azaz megkeresték a legjobb túlélőket. Azt a mutálódott receptort választották ki, amely a legszorosabban kapcsolódott az SL9-hez. A módosított T-sejtek könnyedén elpusztították a fertőzött sejteket, sőt az SL9 különféle módosult alakjait is felismerték, amelyek a szokványos T-sejteket simán átverik. A feltuningolt T-sejtek sok citokint termeltek, ami sikeres immunválaszra utal.
Újabb kudarc?
Sewell csapata hamarosan egereken is leteszteli a sejteket, és ha minden jól alakul, HIV-fertőzött embereken is kipróbálhatják az ellenszert. Viszont még nem biztos, hogy a kutatás eljut az utolsó fázisba. Előfordulhat, hogy az új sejtek túl erősek, és nemcsak a HIV-et támadják meg, hanem az emberi fehérjéket is. Nemrég két vakcina is megbukott a teszteken.
Bár terápiaként biztosan nem lesz elterjedt a drága módszer, amely a páciens kivett sejtjének genetikai módosításával és a módosított sejtek visszaültetésével jár, a kutatás segíthet új vakcinák és terápiák kifejlesztésében.
