Márk
6 °C
21 °C

Meglepően okos volt a hobbit

2005.03.04. 16:29
Kapcsolódó cikkek (1)
Az emberszabásúak eddig ismeretlen fajához tartozik a Hobbitnak becézett Homo floresiensis, amelynek csontjaira 2003-ban bukkantak egy indonéz sziget barlangjában.

A szkeptikusok szerint a tavaly ősszel bemutatott lelet egy mikrokefáliás pigmeus maradványalehetett - az amerikai, ausztrál, indonéz kutatók összehasonlító vizsgálatok szerint azonban egyáltalán nem erről van szó.

Az antropológusok szerint a 18 000 éves csontváz egy körülbelül egy méter magas felnőtt nőé volt, a modern emberének harmadára rúgó agytérfogattal.

Mi van a koponyában?

A kis kópé
Az antropológusok megállapították, hogy a Tolkien népszerű fantasyjének protagonistáiról elnevezett hobbit az emberszabásúak családjába tartozik. Nevét lakhelyéről, Flores szigetéről kapta.

Bár a hobbitember agyából semmi sem maradt, a kutatók a koponya belsejének vizsgálata alapján megállapíthatták agyi struktúrájának jellegzetes vonásait.

A washingtoni kutatók a National Georgraphic Society segítségével megszerezték a koponya másolatát és komputeres tomográfiával és 3-D modelleken tanulmányozták a koponyaüregét, amelyet összehasonlítottak a modern emberével, a csimpánzéval és a homo erectuséval. Az emberi koponyák között mikrokefáliás személy és pigmeus koponyája is volt.

Egyéni jellegzetességek

A tudósok szerint kizárható, hogy a Homo floresiensis örökletes betegségben szenvedett volna. Agya leginkább a Homo erectuséhoz hasonlított - vagyis elég fejlett volt és a magasabb gondolkodási funkciókkal rendelkezett. A hobbit arányai azonban jobban hasonlítottak az Australopitecuséhoz, mint egy kicsinyített Homo erectuséhoz.

A Science magazinban megjelent tanulmány tovább tüzelheti a Hobbit elmebeli képességeivel kapcsolatos vitát. Az előember különös tulajdonsága, hogy csimpánz méretű agya ellenére kőszerszámokat és tűzhelyet használt.