Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Homo sapiens, homo digitas

2005.10.02. 21:27
Milyen hatással vannak az emberre az innovációk, az új technológiák? Mennyire változtatja meg intelligenciánkat az internet? Megoszlanak a vélemények: egyesek szerint okosabbak lettünk, új képességek fejlődtek ki bennünk, míg mások elkényelmesedésről, eltunyulásról, valamint arról beszélnek, hogy szinte mindent gépeinkre bízunk.
A CNET háromrészes cikksorozatban elemezte a szerteágazó problémát; neves kutatók, számítástudományi szakemberek fejtették ki elképzeléseiket.

Digitális mindentudás?

"A technológiai fejlődés megváltoztatja környezetünket, ami azt eredményezi, hogy ebben az információ által erősen meghatározott közegben, az ottani tájékozódáshoz szükséges adottságaink is átalakulnak " - vélekedik Susana Urbina, az Észak-floridai Egyetem pszichológia-professzora. Ráadásul ez a (dinamikus) környezet már nemcsak valós, hanem virtuális is.

Az intelligencia a "következtetés, tervezés, problémamegoldás, absztrakt gondolkodás, tanulás, gondolatok és a nyelv megértése" mellett alkalmazkodóképességet is jelent. Nem állandó, nem változatlan. Koronként, kultúránként, szituációnként eltérnek az "értelmes ember" kritériumai. Egy 1950-es közgazdász másként végezte munkáját, mint mai, számítógépekkel, programokkal, hálózati kapcsolattal felvértezett kollégái_ Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy utóbbiak okosabbak lennének. A következtetés és a tanulás képességét ugyan nem változtatja meg egy adott technológia, ám az információ "demokratizálódása", a szélesebb körű, könnyebb és azonnali hozzáférés hozzájárul intelligenciánk egyre sűrűbb gyakorlati felhasználásához, az adatok hatékony feldolgozásához.. Erősen sarkítva: a Google lenne a mindentudás záloga?

Gépmemóriák

Merthogy memóriánkban nem kell annyi adatot tárolnunk, mint évszázadokkal ezelőtt. Aiszkhüloszt idézve, többé már nem "minden bölcsesség anyja", kevésbé releváns, mint volt bármikor, hiszen gépeinken bármihez hozzáférünk, elraktározzuk rajtuk az információt. "Nagyon tetszetős és csábító az a képzet, hogy a világ tudománya a szó szoros értelmében ujjhegynyire van tőlünk" - nyilatkozta Vint Cerf (Az internet-úttörő és a jövő hálózata). Csakhogy hiába a jó (?) keresőmotorok, a találatokat értékelnünk és értelmeznünk kell.

"Tény, hogy nem emlékszünk bármikor bármire, de nincs is szükségünk rá" - érvel Jeff Hawkins, a Palm Computing alapítója (A mesterséges intelligencia tavasza). "Sokkal fontosabb, hogy jól fel tudjuk használni ismereteinket" - fűzi tovább a gondolatot Robert Sternberg, a Tufts Egyetem pszichológusa. "Akadnak olyan két lábon járó lexikonok, akik képtelenek bármit is kezdeni az életükkel. Egy másik példa: hiába teljesítünk száz százalékot az írásbeli jogosítvány-teszten, attól még nem biztos, hogy tudunk vezetni."

A Harvardon dolgozó Jonathan Zittrain szerint a homo sapiens új embertípussá, a székben ülő, tekintetével a monitorra révedő, interakcióit tárgyként bonyolító digitális teremtménnyé, homo digitas-szá alakult át. A világhálóról begyűjtött ismeretek azonban nem jelentik feltétlenül, hogy intelligensebb lenne, kritikusabban gondolkodna elődjénél - hangsúlyozza az internet társadalomra gyakorolt hatásait kutató Zittrain. Sőt, gépeink nélkül könnyen elvesznénk, tehetetlenek lennénk_ (Például egy kiadós áramszünetben.)

Kollektív intelligencia

"A világ összes nagy problémájával kapcsolatban a lényeg, hogy közösen oldjuk meg azokat" - nyilatkozta egy másik számítástudományi veterán, Doug Engelbart (Interaktív szavak). "El vagyunk átkozva, ha kollektíven nem leszünk okosabbak."

A kollektív intelligenciát, a világhálóban rejlő lehetőségeket jól szemléltetik a kutatók együttműködésén alapuló szabad forráskódú projektek, vagy a gyorsan szaporodó blogok és wikik.

Idegtudósok állítják, hogy - a technológiai és a kulturális fejlődés következményeként - máris sokkal intelligensebbek vagyunk, illetve agyunk is permanensen változik, fejlődik.

Az agy felépítését, plasztikáját három évtizede kutató Mike Merzenich, a San Franciscói Posit Science társalapítója szerint modern kultúránk egyik meghatározó jelensége, a specializáció egyre több új képesség elsajátítását eredményezi. De vajon intelligensebbek leszünk általuk? "A válasz részben attól függ, miként definiáljuk az intelligenciát" - magyarázza Merzenich.