Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Génekben keresik a hosszú élet titkát

2002.05.09. 12:38
A magas életkort - esetleg, mint a nemrég elhunyt anyakirályné, több, mint száz évet - megért emberek vajon mennyit köszönhetnek génjeiknek, s a hosszú élet elérésében milyen szerepet játszanak az egyéb körülmények? Az anyakirálynő halála kapcsán többek között ezek a kérdések, s az ezekkel foglalkozó kutatások is nagyobb nyilvánosságot kaptak. A gének szerepe nyilvánvalónak látszik, de hogy pontosan miben áll, egyelőre nem ismert.
Valószínű, hogy Károly hercegnek sokáig kell várnia, amíg a trónra ülhet, hiszen - nem nagy meglepetés - a kutatók úgy találták, hogy a százévesek gyermekei, mint Károly anyja, Erzsébet királynő, szintén egészségesebbek, és valószínűleg tovább élnek, mint az átlag. "A királynőnek jó esélye van arra, hogy megérje 90-es éveit" - jósolja Annibale Puca, aki Bostonban, a Harvard Egészségügyi Iskolájában a százévesek tanulmányozásával foglalkozik.

A négyes kromoszóma lehet a kulcs

Ő azt állítja - sok szakember kétkedése ellenére -, hogy létezik egy olyan speciális géncsoport az emberben, amely az élettartam hosszúságát befolyásolja. Puca úgy érzi, közel jár ahhoz, hogy igazát bizonyítani tudja, az elmúlt évben ugyanis sikerült egy olyan területet azonosítania a 4-es számú kromoszómán, amely százévesek nagy csoportjánál és ezek szintén magas kort megért testvéreinél feltűnően hasonló volt. Elképzelhető, hogy ezen a területen belül található az a gén - vagy azok a gének - amelyek hosszabb és egészségesebb élethez segítenek - mondja.

Több gén játszhat össze

Qihua Tan és kollégái szerint viszont több együttműködő gén segíthet a száz éves életkor elérésében. A Max-Planck Intézet rostocki Demográfiai Kutatóintézetében dolgozó csoport új módszert - case-only ("csak-eset") típusú vizsgálat - alkalmaztak a gén-interakció kulcsának megtalálására egy korábbi olasz mintagyűjtést felhasználva. Vizsgálatuk a REN gén 10-es alléljének és a mitokondriális H haplotípusnak a kölcsönhatását találta a hosszú élet egyik lehetséges genetikai biztosítójának.

A gének kölcsönhatása adhat magyarázatot néhány olyan ellentmondásra is, amelyek a gének betegségekben játszott szerepének kutatásakor merültek fel. Néha az egyik tanulmány által felelőssé tett gén ilyen szerepét a másik tanulmány nem tudta kimutatni. Ilyenkor valószínűleg arról van szó, hogy egy másik gén módosítja a végeredményt. Más tényezők, mint a nemi hovatartozás szintén módosítják a gének hatását: a százévesek több mint 90 százaléka nő.

Az éhezés növeli az élettartamot

Az, hogy az életmód milyen nagy szerepet játszik az egészség, és így a hosszabb élet elérésében közismert. De vannak olyan elemek, amelyeknek az élettartamra gyakorolt hatása nem túl nyilvánvaló. Az anyagcsere folyamatok egyes melléktermékei például rombolják a sejteket, siettetve az öregedést, számos látványos állatkísérlet mutatta be az elmúlt években a csökkentett anyagcsere-intenzitás - szabályozott éhezés - élettartam-növelő hatását. Persze ennek a romboló hatásnak a korlátozására is képes a szervezet, egyénenként - genetikailag meghatározottan - más és más mértékben.

Imádkozni a hosszú életért

Bizonyos élethossz-vizsgálatok eredményei pedig első pillantásra kifejezetten meglepőnek tűnhetnek. A statisztikák kimutatták például, hogy a házasságban élők hosszabb életűek, mint facér társaik, sőt egy amerikai tanulmány a vallásosságot, a rendszeres templombajárást és imádkozást is élethossz-növelő tényezőnek találta. A kilenc éves megfigyelési időszakot lezáró kutatási eredmények szerint ezek az emberek átlag 8 évvel éltek tovább, mint nem vallásos társaik - 83 éves átlagéletkor 75 éves átlagos élettartammal szemben szemben. A Nature-ben ezeket a tényeket ismertető Sara Abdulla egyenesen ezt a címet adta cikkének: Imádkozz a hosszú életért!

Persze, sem a gének, sem az imádság nem segít akkor, ha nincs mit enni. Az Egészségügyi Világszervezet szerint egy Sierra Leonéban világrajött kisgyerek már akkor is szerencsésnek mondható, ha megéri a negyvenedik életévét.