Vencel
8 °C
24 °C

Hidrogénfelhők a csillagközi térben

2000.05.05. 15:25
Kapcsolódó cikkek (1)
A hiányzó hidrogént, a Világegyetemet összetartó anyagot vélik felfedezni amerikai űrkutatók a Hubble űrteleszkóp révén. A csillagászok régóta vadásznak a hiányzó tömeg után, hogy a gravitációs elmélet alapján megmagyarázhassák az univerzum viselkedését, illetve igazolhassák az ősrobbanás teóriáját.
Sokan már korábban is a hidrogént keresték a világűrben, a periódusos rendszer legkisebb elemét ugyanis a legnehezebb megtalálni a világmindenségben.

A legfrissebb eredmények szerint a tudósok bizonyítékot találtak a hidrogén jelenlétére. A bizonyíték azonban közvetett, hiszen ionizált oxigént mutattak ki egy távoli kvazár, azaz csillagszerű galaktikus objektumoknak fényének segítségével. A Hubble űrteleszkóp a kvazár sugárzását kihasználva bukkant ionizált oxigénre, amely nyomravezetőnek bizonyulhat a hidrogént illetően is.

A Hubble űrteleszkóp a kvazár sugárzását kihasználva bukkant ionizált oxigénre
A BBC szerint a világegyetem 90 százalékát olyan ,,egzotikus" sötét anyag alkotja, amelyet emberi szem eddig még nem észlelhetett. Ugyanakkor a normális anyag jelentős részét sem láthattuk eddig. A ,,rendes" anyag - mint azt a középiskolai tankönyvekből tudjuk - protonokból, neutronokból és elektronokból áll.

A hiányzó anyag után nyomozó kutatók eddig azért nem láthatták például a normál hidrogént, mert az többnyire ionizált állapotban található az univerzumban. Az ionizáció azt jelenti, hogy az atomokról leszakítják az elektronokat, így tulajdonképpen az atommag (a hidrogén esetében egyetlen proton) marad egymagában, amit nagy tömegben sem lehet észlelni, mivel a fényt nem nyeli el.

Az ionizált anyag kimutatásához ezért kellett segítségül hívni a kvazárt, amelynek fénye csóvaként világította meg az elrejtett hidrogént, illetve oxigént. A két elem közül az oxigén azért mutatható ki, mert ennek az atomjai néhány elektront megtartanak, és elnyelik egy bizonyos spektrumban (tartományban) a kvazár fényét. Feltételezések szerint a csillagközi térbe felrobbant napok (csillagok) révén kerülhetett a most érzékelt oxigén.

Az űrben a hidrogénnel keveredve - galaktikus katasztrófák következtében - felmelegedett az oxigén, és ez vezetett el az ionizációhoz is, amelyhez egyébként rendkívül magas, 100 ezer fokos hőmérsékletre van szükség.

A Népszabadságnak nyilatkozó Kelemen János, az MTA Csillagászati Kutatóintézetének tudományos munkatársa elmondta: a Hubble űrteleszkóp ultraibolya színképelemző készülékével a távoli kvazároknak a színképében ionizált oxigén színképvonalait fedezték fel. A kérdés az volt, hogy a csillagközi térben található oxigént mi ionizálja, azaz milyen anyag hatására éri el hőmérséklete a százezer fokot. Ez pedig jelenlegi tudásunk szerint a hidrogén lehet.

A CNN szerint a NASA kutatói nem csupán az oxigént mutatták ki, hanem azt is, hogy a csillagközi térben a hidrogén sajátos gázfelhő-hálózatot alkot. A legkisebb elem láncszerű struktúrákba rendeződik, rendkívül bonyolult, pókhálószerű hálózatot létrehozva.

Az ilyen típusú hidrogén teszi ki az univerzum normál anyagának felét, a CNN szerint. Az amerikai hírforrás mindehhez hozzáteszi: a mostani eredményeket még röntgenteleszkópokkal is igazolni kell.