Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Amikor megcsúszik az idő

2004.03.24. 23:21
Az utóbbi években megjelent beszámolók szerint napi több másodperces látszólagos elcsúszás van a hivatalos és mindenhol szentírásként követett pontos időben. Az összeesküvés-elméletek hívei szerint valakik ezzel próbálják leplezni a Föld forgásának természetesnél nagyobb lassulását. Az Index által megkérdezett magyar szakértők szerint ez képtelenség, ezt a tudományos közösség előtt nem lehetne sokáig titkolni. Mint kiderítettük, Magyarországon működik atomóra, de nincs már független pontosidő-szolgáltatás.
A jelenségre felfigyelő egyik felhasználó mániákus karóragyűjtőnek titulálja magát, és több mint százharminc értékes órát, köztük igen pontosnak tartott Omega, Breitling és IWC típusokat, illetve csúcskategóriás kvarcórákat birtokol. Elmondása szerint kedvencei közül mindegyik rendkívül pontosan mérte az időt 2001 júliusáig, az eltérés egyiknél sem volt több heti +/- két másodpercnél.

A rendkívüli pontosság ekkor azonban véget ért, a mechanikus és kvarcórák egyszerre látszanak elcsúszni a hivatalos időtől. Tapasztalata szerint „offline” órái átlagosan heti 15 másodpercet nyernek a magukat rádióhullámok útján frissítő óráihoz és az internetes időszerverekhez, illetve az otthona elektronikus eszközein feltűnő szinkronizált időhöz képest.

Hullámokban támad

Ráadásul a furcsa elcsúszás nem jelentkezik folyamatosan. Megfigyelései szerint a jelenség rendszeres időközönként ismétlődik, 2002 tavaszán például öt hétig és három napig tartott egy teljes csúszási és nyugalmi ciklus. Vagyis voltak hetek, amikor az idő rendesen haladt a maga útján, majd – megfigyelései – szerint tizenkét napon át valahogy rendkívül felgyorsult az idő.

A furcsa jelenséget más országokban élő gyűjtőkkel is megvitatta, és ezek harmada szintén észlelt ilyen rendellenességet. A legnagyobb mért eltérés heti 43 másodperc volt. A többi barátját azonban nem foglalkoztatja a kérdés, illetve nem tapasztaltak hasonlót.

A Hold is rosszkor jön

Eközben amerikai felhasználók arra az állítólagos csalásra hívják fel a figyelmet, hogy a 90-es évek eleje előtt készített öröknaptárakban az előre kiszámított holdfázisok ideje most már napokkal van elcsúszva a valóságoshoz képest.

Az Index nem tudott szert tenni ilyen tíz évnél régebben nyomtatott naptárra, így nem tudtunk a végére járni a holdtöltéknek. A mechanikus órákkal végzett méréseink viszont napi egy-két perces sietést mutattak, de ez így önmagában csak az órák krumpliságára lehet bizonyíték.

Billeg a Nap

A fentieken kívül a Németországban élő óragyűjtő szerint amikor az idő megszaladni látszik a Napnak az égbolton elfoglalt helyzete is eltér a normálistól. A napnyugta csillagászati szoftverek által generált időpontja és földrajzi koordinátái eltérnek a valóságostól.

Az érdeklődő amatőrök mérései szerint a Nap ilyenkor az előre jelzett ponttól akár 15 fokkal északnyugatabbra is kerülhet. Azt viszont a megfigyeléseket összefoglaló illető kizártnak nevezi, hogy a pólusok átfordulása állna küszöbön, mivel a Sarkcsillag és a nagyobb konstellációk helyzete rendben lenni látszik. A Nap anomáliája idején csupán a Nagy Medve (Ursa Maior) csillagkép legfényesebb csillaga (Dubhe) látszik néhány fokkal elmozdulni a helyéről.

A csillagászok tudnának róla

Régen a pontos idő ügyében valóban a csillagászokat kérdezték meg, mondta el lapunk kérdésére Érdi Bálint, az ELTE csillagászati tanszékének vezetője. Magyarországon sokáig az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) szolgáltatta a pontos időt, de ez azóta változott.

A csillagász szerint az elektronikus média ma már a GPS műholdakról nyeri a pontosidő-jelet. Azt a felvetést, hogy máshogy állna a Nap, Érdi Bálint képtelenségnek tartja. Arra emlékeztetett, hogy a csillagászoknak érdekük, hogy alaposan utánajárjanak minden új jelenségnek.

Atomóra
A szökőmásodperc fogalma az atomóra 1955-ös feltalálásának nem várt következménye volt. A szerkezet céziumatomok elektromágneses sugárzása alapján méri az időt. Az atomóra rendkívül pontosnak számít. Magyarországon az első atomórát a hetvenes években állították fel, de ez azóta meghibásodott. Egy 1997-es gyártású céziumalapú szerkezetet (HP5071A), illetve az erről származtatott rubídiumalapú atomórát használnak az OMH-ban a mérési etalonok hitelesítésére. Mint megtudtuk, az OMH hivatalos mérőeszközei között nincsenek mechanikus kronométerek.

Szökőmásodpercek

Az atomi pontosságú időn alapuló UTC-t 1972-ben vezették be, nyugdíjba küldve a csillagászati módszerekkel meghatározott hagyományos GMT-t (Greenwich Mean Time). Az elmúlt évtizedek során, 1970 és 1999 között összesen huszonkétszer kellett szökőmásodperceket beiktatni. A kiigazításra a greenwichi hosszúsági körhöz tartozó, nemzetközi szabványként kezelt UTC (koordinált univerzális időskála) és a csillagászati idő közti eltérés miatt van szükség.

A semmiségnek tűnő egy másodpercnek komoly hatása lehet a távközlésben, navigációban és a légiirányításban. Ezért rendkívül pontosan nyilvántartják, hogy jelenleg 32 szökőmásodpercet kell kezelni, mondta el az Indexnek Szentirmai Endre, az OMH szaklaborjának munkatársa.

Az OMH munkatársa szerint a napi több másodperces csúszás hatalmasnak számít, és bizonyosan felfedeznék. A hivatal atomóráinak eredményét havi rendszerességgel megküldik a párizsi központú hitelesítési szervezetnek (BIPM).

Az év utolsó napján a plusz másodperc beiktatása ugyanakkor nem jelenti azt hogy a Föld évente közel egy másodperccel lassulna.

Megállt volna a lassulás?

A Föld forgása lassul, de nem ilyen gyorsan. A földi napok hossza jelenleg valamivel több mint 24 óra. Ha a Föld forgási sebessége azonos marad, az elmúlt 30 évhez hasonló gyakorisággal kellene szökőmásodperceket beiktatni.

A CNN 2004 elején megjelent cikke szerint azonban a csillagászok meglepődve tapasztalják, hogy már az ötödik évben nem volt szükség szökőmásodperc beiktatására. A szakértők egyetértenek abban, hogy a Föld korábban több évszázadig azonos sebességgel lassult. Viszont most nincs megfelelő magyarázat arra, hogy hirtelen miért tartja a Föld a 'menetrendet'.

Az amerikai mérésügyi hivatal (NIST) szóvivője, Fred McGehan szerint ezt okozhatja az árapály, az időjárás alakulása, illetve akár a bolygónk magjában végbemenő változások is.

Mióta lassul?
Az utóbbi évek mérései alapján végzett becslések szerint a Föld forgása 100 ezer év alatt 2,2 másodperccel lassul. A dinoszauruszok idejében sokkal rövidebb ideig tartott egy nap, ezt a napszakok váltakozásától függő életciklusú növények maradványaiból sikerült megállapítani. A lassulást a Hold és a Föld kölcsönhatása, magyarán az árapály jelensége okozza.
A közös tömegközéppont körül keringve a két égitesten minden „felesleges” elfordulás hatalmas energiákat felemésztő torzulásokat okoz. A magyarázatok szerint a Hold azért fordítja csak az egyik oldalát a Föld felé, mert önálló forgását a Föld okozta súrlódás már régen felemésztette.