Miklós
-7 °C
4 °C

A sokarcú kórokozó

2001.03.14. 11:40
Szakértők szerint néhány éven belül újabb világméretű influenzajárvány fog kitörni. Az eddigi megfigyelések szerint kisebb méretű járványok 2-3 évente, míg nagyobb, világméretű ún. pandémiák 30-40 évente alakulnak ki. A legutóbbi 1968-ban volt.
Az influenza vírus RNS-vírus, genetikai információit típustól függően 7 vagy 8 RNS (ribonukleinsav) darab hordozza. A vírusok kétféle fehérjemolekulájukban mutatkozó szerkezeti különbségek alapján három típusba sorolhatók. A legtöbb járványt okozó influenzát A-típusú vírusok okozzák, de ezt a típust még további altípusokra osztják két másik (a hemagglutinin és a neuraminidáz nevű) fehérje eltérései alapján. Emberben eddig az A-típus 3 altípusát találták meg, valamint a B- és C-típusokat.

Óriási változékonyság

Influenzavírus
A vírus változékonyságát az okozza, hogy örökítőanyagában gyakran következnek be mutációk, és ezek pl. az A-vírus esetében 50 százalékos valószínűséggel az RNS által kódolt fehérjemolekulában is változásokat okoznak (vagyis ,,megjelennek a vírus külsején"). E mellett az is növeli a variációs lehetőségeket, hogy ha két különböző vírus fertőzi meg ugyanazt a sejtet, a vírusok között géncsere történhet. A legveszélyesebb törzsek (valószínűleg már az 1918-as spanyolnátha idején is) éppen így alakultak ki. A járvány madarakból indult, onnan került át sertésekbe, ahol az emlősök és a madarak vírusa között géncsere történt, aminek az eredménye egy, az előzőektől eltérő, erősen fertőző törzs lett.

1997-ben Hongkongban csirkékből indult egy fertőzés, melyben a vírus a géncserék után 21 megbetegített emberből 14-nek a halálát okozta. Egyébként a madarak (főként a vízimadarak), bár általában bennük az influenza A-vírus betegséget nem okoz, a legnagyobb ,,vírusraktárnak" tekinthetők. Belőlük sikerült az összes eddig talált 14 influenza A-altípust izolálni.

A vírus létező struktúráinak genetikai kombinálódása révén összesen 117 féle altípus jöhet létre, ugyanakkor a vírus 1933-as felfedezése óta az emberi influenzajárványokat csak 3 különböző altípusba tartozó vírusok okozták. Az igazi veszély tehát abban rejlik, hogy - adott körülmények között - az eddig ,,ismert" három altípuson kívül a lehetséges 117 bármelyike kialakulhat.

Nehézkes vakcináció

Az influenza A ellen kétféle módon lehet védekezni: vakcináció útján és a vírus működését gátló, ún. antivirális szerekkel. Az utóbbiak használatakor azonban az esetek 5-10 százalékban mellékhatások mutatkoztak, mindemellett hasznosak lehetnek a veszélyeztetett csoportba (idősek, tartós betegségben szenvedők) tartozók számára. Sajnos az adott szerrel szemben ellenálló törzsek viszonylag gyorsan alakulnak ki, ami azt sugallja, hogy a ma forgalomban lévő vírusgátlókat csak nagykiterjedésű, veszélyes járvány esetében lenne indokolt használni.

A vakcinálással az a probléma, hogy minden évben új vakcinát kell gyártani a vírus változékonysága miatt. Ehhez az adott új vírusvariáns megjelenésekor sürgős vizsgálatok és gyors információáramlás szükséges. Mindezt a nemzetközi egészségügyi szervezet a WHO (World Health Organization) koordinálja. Az USA-ban 1993-ban létrehoztak egy 14 tagú kormányzati kerekasztalt, melynek a feladata, hogy kidolgozza, és folyamatosan a jelen körülményekhez igazítsa a tervet egy esetlegesen bekövetkező újabb világméretű járvány kezelésére. Ez foglalkozik többek között azzal, hogy kik kapjanak leggyorsabban vakcinát, az üzleteket, iskolákat, irodákat bezárják-e, hogy miként lássák el a házhoz kötött betegeket.

A WHO szorgalmazza, hogy az egyes országok önállóan is készüljenek fel a következő pandémiára. Ehhez egyebek mellett meg kell teremteni egy olyan oltóanyag-termelő potenciált, mely szükség esetén gyorsan képes a lakosság vakcinálásához szükséges nagy mennyiségű oltóanyag előállítására. A magyar szakemberek szerint itthon ennek feltételei már létrejöttek.