Ötszáz évig is elél
"A jatoba palántáit két részre osztottuk: az első csoportot a mostani, átlagosnak számító (360 mg szén-dioxid / 1 millió liter levegő) koncentrációjú sátorban, a másodikat pedig a 2075-re jósolt (720 mg / 1 millió liter) levegő-összetételnek megfelelő sátorban neveltük" - jelentette ki Buckeridge professzor a BBC-nek. "Azt tapasztaltuk, hogy a magasabb szén-dioxid-artalmú sátorban közel kétszer akkorára nőttek a növények" - tette hozzá a botanikus.
A kutatók szerint a fa, amely akár még a tekintélyes 500 éves kort is megérheti, talán nemcsak a szén-dioxidot tudja nagy mennyiségben felvenni, de más káros légköri anyagokat is. A tudós elképzelése szerint a fa tömeges ültetése sokkal egyszerűbb és olcsóbb megoldás, mint az eddigi ökológiai tervek, amelyek megvalósításához komoly politikai és gazdasági változások szükségesek, hiszen sokáig tart, míg a világipar át tud váltani a környezetbarát termelésre.
A génátültetés lehetősége is felmerül
Persze önmagában a jatoba nem lehet megoldás a globális felmelegedés problémájára, mivel nagyon sokáig tart, amíg eléri a felnőttkort, amikor a leghatékonyabb a károsanyag-feldolgozásban. De a professzor állítása szerint a fa képességét, mellyel felveszi a szén-dioxidot a levegőből, esetleg izolálni lehetne, és így lehetőség nyílna arra, hogy más növények is a jatobához hasonlóan viselkedjenek.
Persze ez az elképzelés rögtön felveti a genetikailag módosított növényekkel szembeni idegenkedést. "Nem állítom, hogy ültessük körbe magunkat genetikailag módosított fákkal, de felkészülteknek kell lennünk. Nem tudhatjuk, ténylegesen, hogy mennyi lesz a szén-dioxid-koncentráció 75 év múlva" - tette hozzá Buckeridge.