Trágyázni fogják a tengereket

A kutatók az Endurance brit hadihajóról folytatták vizsgálódásaikat a Déli-sarkon olvadó jéghegyek közelében. Speciális mikroszkóppal felfedezték, hogy egészen kicsi, a méter milliomodrészét alkotó vasrészecskék szabadulnak fel belőlük és kerülnek a tengerbe, ahol elősegítik a planktonok növekedését. Eddig a tudósok azt hitték, hogy a tengerekbe a szél viszi a kontinensekről a vasat, most kiderült, hogy a jég sodorja magával, amint az antarktiszi szárazföldön áthalad a köveken.

Sok sok jéghegy

Jó ideje ismert, hogy a plankton az atmoszférában lévő szén-dioxidot használja fel energiatermelésre. Amikor elpusztul, a belsejében felgyülemlett gáz a tenger fenekére kerül és ott marad évszázadokig.

Rob Raiswell geokémikus, a kutatócsoport vezetője a Geochimical Transactions folyóiratban közölt tanulmányában elmagyarázta, hogy a Déli-sarkról származó vas mennyisége az elkövetkező években emelkedhet éppen a tengerek felmelegedése miatt, amitől egyre több a jéghegy. Így növekedni fog a planktontermés is, amely egyre több szén-dioxidot fog elvonni a légkörből. Ez kiteheti az emberi tevékenység által okozott gázkibocsátás nyolcadát, optimista számítások szerint akár a negyedét is. A felmelegedés lelassulása pedig időt adhat az emberiségnek a komoly intézkedések megtételére.

Planktontömeg

A kutatás folytatódik. Dél-Georgia szigeteinél több tonna vasszulfátot szórnak a tengerbe és ettől a planktonok olyan rohamos fejlődését remélik, amelyet meg tudnak figyelni az űrből.

Németország trágyával próbálkozik

A fenti kutatástól függetlenül közben Németország - fenntartásait félretéve - hivatalosan is engedélyezte hétfőn a tenger kísérleti trágyázását. A kísérlet keretében egy német kutatóhajóról vasszulfátot öntenek az Atlanti-óceánba, hogy fokozzák a növényi plankton fejlődését. A LOHAFEX nevű kísérletet a Polarstern hajó fedélzetéről hajtják végre német és indiai tudósok az Atlanti-óceán egy közelebbről meg nem nevezett, déli területén. Ott egy 300 négyzetkilométernyi vízfelületen 6 tonna vasszulfátot szórnak szét, és utána megfigyelik az eredményeket.

Az eljárást ellenző környezetvédők attól tartanak, hogy az ilyen beavatkozás katasztrofális következményekkel járhat. Fokozhatja például a tenger savasságát, vagy az algák elszaporodásához vezethet, ami viszont a tengervíz oxigéntartalmának csökkenését okozza. A német expedíció vezetői azzal védekeznek, hogy a "megtrágyázandó" tengerfelület sokkal kisebb, mint egy-egy jéghegy olvadásakor keletkező vízfolt, amely szintén sok vasszulfátot tartalmaz.

A kísérlettel kapcsolatban a német kormányon belül sincs egyetértés. A német környezetvédelmi minisztérium korábban a kísérlet azonnali leállítását követelte, majd hétfőn, az engedélyezés bejelentése után nyilatkozatban bírálta a kutatási minisztérium döntését. A berlini környezetvédelmi minisztérium szerint a kísérlet ellenkezik a biodiverzitásról szóló ENSZ-konvencióval. A nézeteltérés nemcsak szakmai kérdés. Koalíciós feszültséghez is vezetett, minthogy a környezetvédelmi miniszter szociáldemokrata, a kutatási tárca vezetője pedig kereszténydemokrata.