Judit
3 °C
6 °C

Üvegházkatasztrófát okozhat a földköpenyben rejlő szén

2003.07.26. 17:28
Egy német tudós szerint a földköpenyben rejlő gigantikus mennyiségű szén egy vulkanikus kitörés esetén - szén-dioxid formájában a légkörbe kerülve - a Föld légkörének ellenőrizhetetlen felmelegedését okozná. A Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója szerint viszont semmi okunk katasztrófától tartani.
A jelenlegi információk szerint nincs olyan tényező, ami felgyorsítaná, vagy felerősítené a földköpenyben folyó vulkanikus tevékenységet, s ezért olyan erejű és intenzitású kitörésekre, a légkör szén-dioxiddal való szennyezésére kellene számítani, ami katasztrófához vezetne, mondta a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója pénteken az MTI-nek.

A földtörténeti folyamatok olyannyira lassúak, hogy nem kell attól tartani: rövid időn belül a földi élet pusztulásához vezetnének a bolygó belsejében folyó tevékenységek, tette hozzá Brezsnyánszky Károly.

Ellenőrizhetetlen felmelegedés

A Földtani Intézet igazgatóját a Nature című brit tudományos hetilapban a minap megjelent, egy német tudóscsoport által közölt írásról kérdezte az MTI. Hans Keppler, a Tübingen egyetemen dolgozó tudós szerint a földköpenyben gigantikus mennyiségű szén rejlik, ami egy vulkanikus kitörés esetén szén-dioxid formájában kerülhetne a légkörbe.

Az utóbbi évszázadban megnövekedett szén-dioxid mennyiség már amúgy is üvegházhatást váltott ki, így a Föld légkörének felmelegedését okozta; a földköpenyből előtörő mennyiséggel együtt azonban a hatás fokozódna és a felmelegedés ellenőrizhetetlenné válna, vélekedik a német tudós.

Brezsnyánszky Károly az MTI-nek nyilatkozva megjegyezte: a tudós megállapításai százmillió évek óta folyó földtani jelenséget erősítenek meg.

Olvadó lemezek

"Azt már régen megállapították a tudósok, hogy a földkéreglemezek mozgása során olyan üledékes kőzetek - amelyek akár karbonátokat, akár szerves, elemi vegyületek formájában jelen lévő szenet tartalmaznak - kerülhetnek be a földkéreg mélyebb, akár 40-50 kilométer mély részeibe is, ahol megolvadnak" - magyarázta az igazgató.

Hozzátette: ennek eredményei azok a vulkáni szigetívek, amelyek az egész Föld területén - több helyen is -, leginkább az óceánok törésvonalai mentén, és a kontinensek szegélyeinél megtalálhatóak. A dél-amerikai kontinens nyugati peremén például nagyon sok, még ma is aktív, működő vulkán van, amelyek felszínre hozzák a megolvadt kőzetanyagokat, azok gázait, így a szén-dioxidot is, mutatott rá.

Semmi jel

Brezsnyánszky Károly utalt arra, hogy a földtörténet négy és fél milliárd éve alatt a vulkáni tevékenység intenzitása időnként változott; voltak erős és csendes vulkáni tevékenységgel jellemezhető időszakok. "Tudomásom szerint semmilyen jel nem mutat arra, hogy a közeljövőben, 100 ezer éveken belül, nagyon jelentősen felerősödne a vulkáni tevékenység" - mondta.

A Földtani Intézet igazgatója nem tartja valószínűnek, hogy az emberiséget, a földi élővilágot közvetlenül veszélyeztetné egy, a német tudós által leírt fokozódó vulkáni tevékenység, ami erősítené a légkörben jelen lévő szén-dioxid dúsulást, és az üvegházhatást.