Az ipari kerámiák egyik fő jellemzője, hogy hiába képesek rendkívüli hőmérsékletet kiállni, viszonylag könnyen és ridegen törnek. Az anyagkutatók évtizedek óta keresik a módját olyan kerámia létrehozásának, amely a fához hasonlóan rugalmasságot mutat, emlékeztet a pte hírügynökség.
Rostok húzódnak belül
Reinhard Simon az új kerámiájával képes volt lemásolni a fa "hibatűrési" képességét. Az új anyag belsejében elemi rostok húzódnak, amelyek a szövetek kialakításához hasonlóan egymásba fonódnak. Az anyag gyártása a szálerősítéses műanyagéhoz hasonlóan zajlik.
A kutató ezen kívül olyan nanoszerkezetű mátrixot fejlesztett ki, amely a szálak köré fonódva gondoskodik az anyag szívósságáról. A mátrix kísérleti úton beállított finom eloszlású belső pórusai révén sikerült elérni, hogy az új ipari kerámia a szokásosnál jóval nagyobb mechanikai és hőterhelést képes elviselni.
Mehet a turbinába
A rendkívüli szerkezeti tartósságnak köszönhetően az új kerámiába fához hasonlóan szögeket lehet verni. A különleges alapanyag ezen kívül nagyobb hőterhelést (1500 Celsius) bír ki, mint a hagyományos kerámiák, és jobbak a szilárdsági mutatói is.
A hasonló oxidkerámiákkal eddig gázturbinák égésterét és űrhajók hőpajzsát burkolták. Az osztrák kutatók szerint megnyílik az út a gázturbinák szuperötvözetű fémalkatrészeinek lecserélése előtt. Az új kerámia ott kaphat szerepet, ahol hagyományos úton nem lehetséges az üzemi hőmérséklet további fokozása.