Oszkár
20 °C
29 °C

Magyarországon lesz Európa agya

2008. 06. 18. 15:46
| Módosítva: 2009. 04. 22. 12:28
Budapestre költözik az Európai Unió kutatás-fejlesztési központja. Az intézményért a lengyelországi Wroclaw versenyzett még. A k+f központ költségvetés 2013-ig 300 millió euró (nagyjából 77 milliárd forint) lesz. A központ várhatóan 2009-ben kezdi meg a működését, a 18 tagú igazgatótanácsának egyik tagja Magyar Bálint lehet.

Szerdán megszületett az unió innovációért és versenyképességért felelős minisztereinek egyhangú döntése: Budapesten lesz az Európai Innovációs és Technológiai Intézet székhelye. Az intézmény – amelynek létrehozásáról tavaly döntött az unió – várhatóan 2009-ben kezdi meg a működését.

Lengyel, magyar két nem barát

Az eredeti tervek szerint május végén döntöttek volna arról az unió innovációs miniszterei arról, hol legyen az Európai Unió kutatás-fejlesztési központja. Az eredetileg ötszereplős, német, spanyol, osztrák-szlovák, magyar és lengyel pályázót felvonultató versenyben végül ketten maradtak állva, Budapest és a lengyelországi Wroclaw.

A miniszterek 20-7 arányban a magyar pályázatot támogatták, majd a szavazás eredményét látva a lengyeleket támogató hat ország is jelezte: számára a magyar helyszín is elfogadható. A lengyel pályázó akkor ennek ellenére sem lépett vissza, ezért halasztották a döntést a miniszterek mai tanácskozására (ha most sem született volna megállapodás, akkor csütörtökön a kormányfői csúcsértekezletre maradt volna a döntés).

Három éve vágytunk rá

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (angol nevének rövidítésével EIT) Európa egyik legfontosabb központja, amely az európai versenyképességet is leginkább befolyásoló intézmény lehet. Magyarország már 2005-ben jelezte, hogy szeretné, ha Budapesten lenne az EIT irányító testületének székhelye.

Az unió versenyképességi tanácsának május végi döntésén a tagországok 26-1 arányban támogatták azt a javaslatot, hogy az EIT székhelye olyan új uniós tagállamban legyen, ahol még nincs EU-s intézmény. Ennek a két paraméternek a pályázók közül csak hazánk felelt volna meg, ám az 1 nem szavazat – éppen a szintén kandidáló Lengyelországé – azt jelentette, hogy erről sem született döntés, ahhoz ugyanis konszenzus kellett volna.

A mostani tárgyalások sem ígérkeztek könnyebbnek, miután a lengyelek mellett a szlovákok vétója is fenyegetett. Az Index információi szerint Pozsony azon sértődött meg, hogy az EIT-t irányító 18 tagú igazgatótanács előzetes névsorában nem szerepelt szlovák jelölt – holott erre állítólag korábban ígéretet kaptak –, miközben svéd kettő is. Úgy tudjuk, az egy négytagú – Boda Miklós volt NKTH-elnököt is tagjai sorában tudó – jelölőbizottság által összeállított igazgatótanács leendő tagjai között Magyar Bálint neve is megtalálható.

Háromszázmillió euró jön

Az EIT létrehozása Magyarországon nagyjából hatvan új munkahelyet teremthet. Az intézmény finanszírozására 2013-ig 308,7 millió euró (nagyjából 77 milliárd forint) jut, ebből az EIT működésére nagyjából 50 millió eurót fordítanak, míg a többit várhatóan az európai tudás- és innovációs társulások (KIC-ek) felállítására és működtetésére költik majd. Ezek az egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok partnerségén alapuló társulások végzik a szakmai munkát. A következő öt évben maximum három társulást fognak létrehozni, egy a klímaváltozás, egy az energia és valószínűleg egy az infokommunikáció területén.

Hogy pontosan hol lesznek, és mivel foglalkoznak ezek a társulások, arról már az igazgatótanács fog dönteni; bár úgy tudjuk, a lengyelek a tárgyalások végéig próbáltak garanciát kapni arra a zömében nagykövetek által képviselt miniszterektől arra, hogy legalább egy KIC központja Lengyelországban legyen) A igazgatótanácsi tagok kijelölése után az első KIC-ek kiválasztása 2009-ben várható, azok 2010-ben kezdhetik meg működésüket. Magának az EIT-nek a létrehozása ez év végére várható.

Bajnai Gordon lapunknak korábban azt mondta, az EIT Magyarországra telepítése két szempontból fontos. Egyfelől ezzel Budapest lehet az európai kutatás-fejlesztési tevékenységnek egy olyan központja, amely a k+f hálózatot összefogja, másfelől közvetett hatása is lenne a befektetésösztönzésben, hiszen „mindenki szeret ott lenni, ahol a döntések születnek” – fogalmazott akkor a miniszter.

Gyurcsány büszke

A pályázat győzelme a magyar tudomány által eddig elért eredmények elismerését és az ország jövőbeni fejlődése iránti bizalmat jelenti. Büszkeséggel tölt el, hogy a döntés egy példátlan nemzeti összefogás eredményeképpen született – olvasható Gyurcsány Ferencnek a döntést követően kiadott közleményében.

A kormányfő szerint a ma megszületett brüsszeli döntés nyomán Budapestre települő koordinációs központ valószínűleg jelentős vonzerőt jelent majd a kutatásban és fejlesztésben érdekelt tőke számára, a hozzáadott érték arányának növelésével erősíti majd Magyarország versenyképességét, és működésével még tovább élénkülhet a hazai konferenciaturizmus. Az uniós intézmény székhelyének elnyerése jelentős szakmai és diplomáciai siker a magyar kormány és az egész nemzet számára, olvasható a közleményben.