További Tudomány cikkek
- Szakmai körökben is megosztó: most akkor jó vagy rossz az időszakos böjt?
- A madarak harcolnak és udvarolnak is alvás közben
- A nem őszinte viselkedésformák átszövik mindennapjainkat
- Magyar fejlesztés forradalmasíthatja a napelemparkok telepítését
- Eddig ismeretlen fajokat és hegyeket is találtak a víz alatt és a víz fölött is
A dínók esetéhez hasonlatos
"Amennyiben bebizonyosodik, hogy a pillangóknál megfigyelt mintázat a többi brit rovarfajra, esetleg a bolygó összes gerinctelen élőlényére igaz, akkor egy rendkívül súlyos biodiverzitás-krízissel kell szembenéznünk" - mondja Mark Telfer, a bedfordshire-i madárvédő királyi társaság tagja.
Az utóbbi negyven évben hat nagyobb adatgyűjtés folyt Anglia, Wales és Skócia területén, ezek eredményeit elemezte Jeremy Thomas, a dorchesteri ökológiai és víztani kutatóintézet (Natural Environment Research Council Centre for Ecology and Hydrology) munkatársa. Több mint húszezer önkéntes tizenötmillió mintát és felvételt bocsátott a kutatócsoport rendelkezésére.
A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a mintaterületen található lepkefajok 71 százalékának, a madárpopuláció 56 százalékának, s a növényvilág 28 százalékának csökkent az egyedszáma az elmúlt húsz év során. Ugyanebben az időszakban egyetlen természetes körülmények között élő madárfaj sem lépett a kipusztulás útjára, szemben azzal a két lepkefajjal (az összes faj 3,4 százaléka) és hat növényfajjal (0,4 százalék), amelyek eltűntek a vizsgált területről.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az említett krízissel elérkezhet a hatodik tömeges kihalási hullám. A Föld eddigi történetében ötször volt ilyen mértékű egyedkipusztulás, amelyek közül az első esetben, 65 millió évvel ezelőtt tűntek el a dinoszauruszok. Tefler szerint a jelenlegi veszélyt az emberi tevékenység káros környezeti hatása okozza, amellyel csökken a természetes élőhelyek száma.
A magyar helyzet jobb a britnél
Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület természetvédelmi igazgatója szerint nem túlzás a brit kutatók figyelmeztetése. "Nem újdonság a fajok sokféleségének hanyatlása, ez a modern korral, az iparosodással párhuzamosan bekövetkező jelenség. Ennek ellenére fontos róla szót ejteni, mert katasztrófához vezethet a biodiverzitás csökkenése. Azért is jelentős a britek kutatása, mert a világon sehol máshol nem lehet olyan lefedettséget és részletes mintavételt felmutatni, mint náluk. A szigetországban rendkívül népszerűek a madarak, a királyi madártani társaság több mint egymillió tagot számlál, így az önkéntesek által beküldött adatokra is számíthatnak a kutatók" - mondta az Indexnek.
Az igazgató szerint Magyarországon egyelőre jobb a helyzet, például míg a verebek Angliában a kihalás szélén állnak, nálunk még kedvező állapotban van a populáció. Ennek ellenére úgy véli, hazánkban is rendkívül hamar hanyatlani kezdhet a faji sokféleség.
Nitrogénszennyezés
Carly Stevens, a Milton Keynes-i Open egyetem kutatója úgy véli, a nitrogénszennyezettség foka befolyásolja a növényvilág sokféleségét. 68 füves területet vizsgált Nagy Britannia-szerte, és úgy találta, hogy a szennyezettebb légterű földeken kevesebb növényfaj él, ugyanis a nitrogén lerakódik a földeken, s egyes fajok növekedését elősegíti más fajok rovására.