Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

A hatodik fajkipusztulási hullám kezdődhet a Földön

2004.03.20. 10:36
A pillangókat, madarakat és a növényvilágot vizsgáló, átfogó brit kutatás szerint hamarosan bekövetkezhet egy újabb tömeges fajkipusztulási hullám a Földön. A magyar biológus szerint nem túlzás katasztrófahelyzetről beszélni.
Egyre nő az aggodalom egyes növény- és állatfajok kipusztulása miatt, a nyugtalanság alapját a New Scientist cikke szerint eddig többségében madártani vizsgálatok eredményei szolgáltatták. Jeremy Thomas és munkatársai madarakat, később rovarokat vizsgálva konkrét bizonyítékokat találtak arra, hogy a rovarok, amelyek a Földön élő fajok több mint felét teszik ki, a madaraknál is hamarabb tűnnek majd el a bolygó színéről.

A dínók esetéhez hasonlatos

"Amennyiben bebizonyosodik, hogy a pillangóknál megfigyelt mintázat a többi brit rovarfajra, esetleg a bolygó összes gerinctelen élőlényére igaz, akkor egy rendkívül súlyos biodiverzitás-krízissel kell szembenéznünk" - mondja Mark Telfer, a bedfordshire-i madárvédő királyi társaság tagja.

Az utóbbi negyven évben hat nagyobb adatgyűjtés folyt Anglia, Wales és Skócia területén, ezek eredményeit elemezte Jeremy Thomas, a dorchesteri ökológiai és víztani kutatóintézet (Natural Environment Research Council Centre for Ecology and Hydrology) munkatársa. Több mint húszezer önkéntes tizenötmillió mintát és felvételt bocsátott a kutatócsoport rendelkezésére.

A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a mintaterületen található lepkefajok 71 százalékának, a madárpopuláció 56 százalékának, s a növényvilág 28 százalékának csökkent az egyedszáma az elmúlt húsz év során. Ugyanebben az időszakban egyetlen természetes körülmények között élő madárfaj sem lépett a kipusztulás útjára, szemben azzal a két lepkefajjal (az összes faj 3,4 százaléka) és hat növényfajjal (0,4 százalék), amelyek eltűntek a vizsgált területről.

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az említett krízissel elérkezhet a hatodik tömeges kihalási hullám. A Föld eddigi történetében ötször volt ilyen mértékű egyedkipusztulás, amelyek közül az első esetben, 65 millió évvel ezelőtt tűntek el a dinoszauruszok. Tefler szerint a jelenlegi veszélyt az emberi tevékenység káros környezeti hatása okozza, amellyel csökken a természetes élőhelyek száma.

A magyar helyzet jobb a britnél

Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület természetvédelmi igazgatója szerint nem túlzás a brit kutatók figyelmeztetése. "Nem újdonság a fajok sokféleségének hanyatlása, ez a modern korral, az iparosodással párhuzamosan bekövetkező jelenség. Ennek ellenére fontos róla szót ejteni, mert katasztrófához vezethet a biodiverzitás csökkenése. Azért is jelentős a britek kutatása, mert a világon sehol máshol nem lehet olyan lefedettséget és részletes mintavételt felmutatni, mint náluk. A szigetországban rendkívül népszerűek a madarak, a királyi madártani társaság több mint egymillió tagot számlál, így az önkéntesek által beküldött adatokra is számíthatnak a kutatók" - mondta az Indexnek.

Az igazgató szerint Magyarországon egyelőre jobb a helyzet, például míg a verebek Angliában a kihalás szélén állnak, nálunk még kedvező állapotban van a populáció. Ennek ellenére úgy véli, hazánkban is rendkívül hamar hanyatlani kezdhet a faji sokféleség.

Nitrogénszennyezés

Carly Stevens, a Milton Keynes-i Open egyetem kutatója úgy véli, a nitrogénszennyezettség foka befolyásolja a növényvilág sokféleségét. 68 füves területet vizsgált Nagy Britannia-szerte, és úgy találta, hogy a szennyezettebb légterű földeken kevesebb növényfaj él, ugyanis a nitrogén lerakódik a földeken, s egyes fajok növekedését elősegíti más fajok rovására.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.