Árpád
-2 °C
9 °C

Olvad a Kilimandzsáró hava

2002.11.20. 16:16
A Föld éghajlatának melegedése miatt rohamosan csökken a legmagasabb afrikai hegyet, a Kilimandzsárót borító jég- és hóréteg. Az utóbbi negyven év adatai alapján kiszámítható, hogy ha az olvadás üteme változatlan, húsz éven belül teljesen eltűnhet a hegy hósipkája.
Az 5895 méter magas tanzániai csúcsot borító jégréteg vastagsága 1962 óta 17 méterrel vékonyabb lett, vagyis több mint 40 centimétert olvadt évente. Ha továbbra is ilyen ütemben folytatódik az olvadás, 2015 és 2020 között teljesen el fog tűnni a hegyóriás fehér sapkája.

Történelmi adatok

Az ohiói egyetem kutatócsoportja Lonnie Thomson geológus vezetése alatt egyhónapi kemény munkával jégmintákat gyűjtött hat furatból a Kilimandzsárón. A minták a jégben lévő, korszakonként különböző összetételű levegőbuborékok révén közel 12 ezer évre visszamenőleg adatokat szolgáltatnak a térség éghajlatáról.

A minták elemzéséből kiderült, hogy míg i. e. 9000-től i. e. 2000-ig enyhébb és csapadékosabb, az azt követő, és a közelmúltig tartó időszakban szárazabb, hűvösebb idő uralkodott a hegy térségében. Ugyancsak kimutatták a tudósok, hogy három alkalommal is tragikus következményekkel járó szárazság sújtotta Afrikát: i. e. 6300, 3200 és 2000 körül. A hosszú aszályok súlyosságára jellemző, hogy több virágzó kultúra pusztulását okozták.

Aszály volt Afrikában

A legutóbbi - mintegy 4000 évvel ezelőtti - szárazság a bolygó több térségében pusztított: kimutatták a nyomait az Andok perui szakaszán, a 6768 méteres Huascaran hegycsúcson is. A korábbi, nedvesebb időszakban a csapadék a Csád-medencében a jelenlegi évi mintegy 350 milliméter kétszerese volt, s a tó kiterjedése megfelelt a Kaspi-tó jelenlegi felületének.

A Föld éghajlatának változásaira már korábban is következtetni tudtak a tudósok más adatokból, de ez az első alkalom, hogy afrikai jégrétegből vett mintával igazolták a helyi klimatikus ingadozásokról felállított elméletet. "Az első, és úgy tűnik, az utolsó is" - tette hozzá Francoise Gasse, az Európai Föld- és Környezettudományi Főiskola igazgatója, aki az ohiói tudósok eredményeit értékelte a Science folyóirat hasábjain.