Natália
-3 °C
7 °C

Kimérák világa

2005.02.06. 18:58
Gyilkos vírus söpör végig bolygónkon, pusztulást és kihalt tájakat hagyva maga után. Rovarok, különös mutánsok, kimérák népesítik be a világot. Sci-fi? Csak részben, mert a legkülönbözőbb hibridekkel már manapság is jócskán kísérleteznek.

Repülő csirkék

A fentebb vázolt - a transzhumanista prognózisoktól ugyancsak távoli, nem éppen rózsaszín - forgatókönyv Margaret Atwood, kanadai írónő legújabb regényének, az Oryx and Crake-nek (Antilop és haris) a lapjain bontakozik ki. A szerzőt a két legismertebb negatív utópia, Huxley Szép új világa és Orwell 1984-e befolyásolta.

A katasztrófát megelőző hétköznapok előrevetítik a baljós jövő árnyékát: a tehetősek a biotechnológia segítségével tökéletes testekben élik rendkívül hosszú életüket, miközben a lakosság nagy része a leghétköznapibb gondokkal küszködik. A gyógyszergyártók kettős játékot űznek: egyrészt ellenséges bioformákat kevernek a vitaminokba, másrészt rögtön kikísérletezik az ellenszérumot is.

Aztán jönnek a kimérák, például a genetikailag alaposan felturbózott, tucatnyi szárnyat növesztő csirkék. Sci-finek hisszük, holott már napjaink laboratóriumaiban is előállíthatnak, ha nem is ennyire fantázia-, de mindenesetre meghökkentő lényeket, lénykezdeményeket.

Kimérák helyett számítógép

A National Geographic január 25-én hosszú cikkben számolt be az ellentmondásos hatást kiváltó állat-ember (részben állat, részben ember) hibrideket célzó kísérletekről. Természetesen még nem az Antilop és haris lényeiről, de laikus elmék szerint - ha nem tesszük meg a szükséges óvintézkedéseket - könnyen eljöhet az ő idejük is.

Jeremy Rifkin, a veterán neoluddita, a géntechnológia és a klónozás "ősellensége" újfent hallatja a hangját. Ezúttal nem laboratóriumokat tör-zúz, hanem az állatok jogaiért, a fajok mesterséges keresztezése ellen szólal fel. Elismeri, hogy a kísérletek akár szenzációszámba menő orvosi eredményekhez is vezethetnek, viszont "a kimérák szép új világa" helyett más lehetőségeket, például kísérleteket helyettesítő számítógépes modelleket, szimulációkat javasol.

A bizarr ember-állat, vagy állat-állat hibrideket jelölő kiméra szó a görög mitológia oroszlánfejű, kecsketestű, kígyófarkú szörnyére utal. A tudomány jelenlegi álláspontja szerint két, vagy több fajta egy testben történő keresztezését értjük rajta. Manapság még nem, de hamarosan a legkülönbözőbb etikai és egyéb kérdéseket vethetik fel. Milyen típusok, és - főként - milyen céllal gyárthatók le? Mennyire tekinthetők embernek, illetve milyen jogok illetik meg őket?

Szabályozásra várva

A tudományos közvélekedés szerint minél emberszerűbb az állat, annál tökéletesebb kutatási modell lesz belőle. Gyógyszereket tesztelhetnek rajta, átültethető szervekkel, például májjal, vagy vesével kísérletezhetnek. A baktériumokba fecskendezett emberi gének, a setésével helyettesített szívbillentyűk megszokott (és elfogadott) jelenségnek számítanak. 2003-ban - a világ első sikeres humán-állat kimérájaként - a Sanghaji Második Orvosi Egyetemen emberi sejteket házinyúléval fuzionáltak. Az embriókat néhány napig életben tartották, majd megsemmisítették.

A Minnesota állambeli Mayo klinikán olyan sertéseknek adtak életet, melyekben emberi vér csörgedezett. A kaliforniai Stanford Egyetemen még ebben az évben száz százalékosan emberi agyszövetekkel "felvértezett" egerek várhatók. Úgy érik el, hogy az embrió állapotban lévő állatok agyába neuronokat fecskendeznek. Mielőtt megszületnének, megölik a (későbbiekben, azaz haláluk után szintén kutatási célokra használandó) kimérákat. Sokan viszont az emberi és állati idegsejtek mesterséges keveredését is felettébb problematikusnak vélik.

Meddig tudományos vizsgálódás, és mely ponttól súlyos etikai kérdés? - merül fel sokunkban. Mikortól sértjük meg az emberi és az állati élet integritását? Kanadában tavaly tiltották be a kimérakísérleteket. Az Egyesült Államokban még várnak a jogi szabályozással. Egyelőre Atwood csirkéi is váratnak magukra.