Mária
-7 °C
3 °C

Megfejtették az inka csómózás rejtélyét?

2005.09.07. 16:06
A fejlett kultúrájuk ellenére írásbeliséggel nem rendelkező inkák egyetlen információ-rögzítő technikája a színes fonalakat bonyolultan csomózó kipu volt, amelyet máig nem sikerült megfejteni. Amerikai kutatók legújabb számítógépes elemzése arra utal, hogy nem misztikus célra, hanem egyszerűen a mai értelemben vett könyvelésre használták.
Áttörésről számolt be az inka csómózás megfejtése ügyében a Science című tudományos folyóiratban Gary Urton, az amerikai Harvard egyetem antropológusa és Carrie Brezine matematikus. Kutatásaik során azt fedezték fel, hogy a kipuban használt szálak és az azt követő közös szál csomó-szerkezete hasonló, s az összefűzött szálakban szereplő számok összegét belecsomózták az összefogó szálba. Olyasmiről van szó, mint amikor manapság összegezik a csoportok, osztályok, részlegek és vállalatok termelési eredményeit -- mondják a kutatók.

A 13. században alakult államból létrejött inka birodalom, amely fénykorában Ecuadortól Chile északi részéig húzódott, és a spanyol hódítás nyomán, a 16. században hullt szét - fejlett közigazgatással rendelkezett. Urton szerint a "középvezetők" beosztottaik jelentéseit szálra csomózva kapták, és mikor összefűzték azokat, az összekötő szálba belecsomózták az összesítést, s így továbbították saját főnökeiknek. A számok az állam számára fontos adatokat - például a lakosság, az adó, a katonai egységek létszámát, mennyiségét, stb. - jelenthettek.

Eddig nem sikerült

A csomórendszerek megfejtésével sokan kísérleteztek. Arra már 1920 táján rájöttek, hogy tartalmaznak decimális számokat, és azt hitték, primitív számológépnek, abakusznak használták. Mások naptárat, szent könyveket sejtettek bennük.

Gary Urton újrakezdte az elemzést a 21 kipuval, amelyet 1956-ban Peruban, egy fontos inka közigazgatási központban találtak, valamint a Mathematica elnevezésű szoftverrel. A vizsgálat során minden részletnek jelentőséget tulajdonított. Figyelembe vette például a szál színét, továbbá azt, hogy gyapjúból, vagy pamutból készültek-e a fonalak. Arról sem feledkezett meg, hogy balra, vagy jobbra sodort szálakra kötötték a csomókat, s magukat a csomókat balra, vagy jobbra hurkolták - bár ez adódhatott a kipu készítőjének jobbkezes vagy balkezes voltából is. Úgy képzelte, hogy minden elem 64x24 féle értéket vehet fel - a perui szövetfestők jelenleg 24 színt használnak -, ami azt jelentené, hogy különbözőféle - színek, csomók, azok iránya által kifejezett - 1536 betűből álló jelrendszerrel, mintegy ábécével "írták" - csomózták - a kipukat, és feltételezte, hogy csak a változásokat kódolták, az alapértelmezéseket nem.

Urton, aki mellesleg amatőr takács Carrie Brezine matematikusssal számítógépes adatbázisba másolta ezeket, és a Mathematica szoftver segítségével keresett hasonlóságokat bennük. Így derült ki a fa szerkezetére emlékeztető, az ágaktól a törzs felé haladó összegező jelleg. Találtak ismétlődő kódokat, feltehetőleg címkéket is.

A publikált eredmény nem jelenti a kipuk teljes megfejtését: nyitva marad a kérdés, hogy számokon kívül másnak a rögzítésére - tehát írásra - használták-e őket. Az egyiptomi hieroglifák megfejtését a három nyelvű Rosetta kő tette lehetővé, a kipuk esetében is jól jönne egy ilyen. Volt rá eset, hogy spanyol kormányzók lejegyeztették egyes kipuk tartalmát, de nem őrizték meg hozzá magukat a kipukat is.