Miklós
-7 °C
2 °C

A globális felmelegedés hazánkban is érezhető

2001.09.11. 11:21
A Földnek szinte minden pontján mérhető globális felmelegedés Magyarországon is érzékelteti hatását, a hazai XX. századi hőmérsékleti adatok ilyen irányba mutatnak - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Melegedett-e Magyarország éghajlata a XX. században? című vizsgálati anyagából.
Az utóbbi meleg évek hatására 0,5 - 0,8 Celsius fokkal melegedett Magyarország felszíni hőmérséklete - erősítette meg a felmérés eredményeit az MTI-nek Szalai Sándor, a meteorológiai szolgálat osztályvezetője, a kiadvány egyik szerzője. A kutatás eredményeiből kitűnik, hogy Magyarországon a XX. században az elmúlt év volt a legmelegebb, nagyobb melegedés főként a nyugati országrészben, kisebb a keleti részén valószínűsíthető.

Évi középhőmérséklet Kecskeméten (Celsius)

"Az, hogy hazánk hőmérsékletében a jövőben milyen változás várható, a folyamatos melegedés irányvonalából nehéz kikövetkeztetni, jelenleg azonban kimutatható a csapadék, valamint a fagyos napok számának csökkenése" - mondta Szalai Sándor. A vizsgálat során az OMSZ tíz magyarországi főállomás elmúlt száz évre vonatkozó (1901-2000-ig) középhőmérsékleti adatsorát vetette egybe.

Kiszűrték a zavaró tényezőket

Szalai Sándor hangsúlyozta: a korrigált adatok azért is jelentőségteljesek, mert ezek az első olyan hazai vizsgálati eredmények, melyeknél kiszűrték a mérések pontosságát befolyásoló körülményeket. Példaként megemlítette a városhatást, a műszercserét, a mérőműszerek esetleges áthelyezését más helyszínre. "Szintén fontos tényezőnek számított az eredmények értékelésénél, hogy azok csak a magyarországi adatokra támaszkodtak, külföldi méréseket nem vettek figyelembe" - hangsúlyozta az osztályvezető.

Felmelegedés két szakaszban

Az OMSZ kiadványának bevezetőjében az olvasható, hogy a globális felmelegedés két részletben következett be: 1910-1945 és 1976-2000 között. Az első szakaszban a természetes okok - naptevékenység, vulkánizmus - játszottak szerepet a változásban, míg a másodikban vélhetőleg az emberi tevékenység, vagyis az üvegházhatást okozó gázok. - Az üvegházhatás 50 százalékát a szén-dioxid kibocsátás adja, aminek fő forrása az energiaipar, ezen felül nagy szerepe van a metán gázok, freonok hatásának is - tette hozzá az osztályvezető.

Világszerte emberéleteket követelt a klímaváltozás

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) elmúlt évi adatai rámutatnak: a szélsőséges időjárási viszonyok, hideg- és melegrekordok, áradások, hurrikánok a világ minden pontján emberéleteket követeltek. A WMO kiadványban olvasható: 2000-ben az év eleji kemény hidegek például India egyes részein több mint 300 ember halálát okozták, Mongóliában és Kínában egymillió embert érintett a rendkívüli havazással járó fagy, az anyagi kár itt meghaladta a 30 millió amerikai dollárt.

Ezzel ellentétben perzselő hőség sújtotta Dél-Európa nagy részét, júliusban több helyütt a mért hőmérséklet a 43 Celsius fokot is meghaladta. Bulgáriában a meleg és száraz körülmények 1400 erdőtűzhöz vezettek, leégett több mint 58 ezer hektárnyi terület, 73 ház romba dőlt.

A WMO állásfoglalásának - amelyet az éghajlat 2000. évi állapotáról készített - szintén riasztó adata, hogy évtizedenként közel 3 százalékkal csökkent a 70-es évek óta az arktiszi jégtakaró kiterjedése.

A Meteorológiai Világszervezet elmúlt évi összefoglaló adataiból kiderül, hogy a 2000. évben az átlagos globális felszíni hőmérséklet a Föld számos területén 0,29 Celsius fokkal túlhaladta a 30 éves, az 1961-1990 közti átlagot.