Magyarok fedeztek fel egy új ásványt
Az ásványt 2004-ben találta Kövecses-Varga Lajos földrajztanár és amatőr ásványgyűjtő a mányi eocén korú szénbánya meddőhányóján. A leletet megmutatta dr. Sajó Istvánnak, az MTA Kémiai Kutatóközpont tudományos munkatársának, aki a szerkezetvizsgálatok során felismerte, hogy egy új ásvánnyal állnak szemben. Sajó egy 2005-ös előadáson már így beszélt a leletről, amit Koch Sándorról, a Szegedi Tudományegyetem egykori nemzetközi hírű professzoráról kochsándoritnak neveztek el.
Az ásvány ezután dr. Szakáll Sándorhoz, a Miskolci Egyetem Ásvány- és Kőzettani Tanszékének vezetőjéhez került, aki további mintákat gyűjtött és elvégezte az elfogadáshoz szükséges vizsgálatokat. "Kémiai összetétele szerint víztartalmú kalcium-alumínium-karbonát. Hófehér színű, 1-2 milliméteres gömbökben fordul elő, tehát szabad szemmel is látható ásvány, ami azért különleges, mert a napjainkban felfedezett ásványok nagy része mikroszkopikus méretű, melyeket szabad szemmel nem lehet látni." – nyilatkozta korábban Szakáll a Miskolci Egyetem lapjában.
Nem Koch az egyetlen magyar, akiről ásványt neveztek el: a krennerit Krenner József geológus nevét őrzi, a klebelsbergit pedig Klebelsberg Kunó egykori vallás- és közoktatásügyi miniszterét. A lelet nagy tudományos szenzációnak számít, mert hazánkban elég régen, csaknem fél évszázada írtak le új ásványt. Az első megtalált kochsándorit a Siófoki Ásványmúzeumban található, de a Természettudományi Múzeumban akár meg is lehet vásárolni.