Gyöngyi
9 °C
9 °C

Deformált állatok Csernobil közelében

2009.03.19. 08:35
Csernobil közelében egyes területeket teljesen kipusztult az állatvilág, más helyeken meg deformált, satnya élőlényeket találtak. Ezek persze szaporodni nem tudnak, mert hamar megeszik őket.

Az eddig feltételezettnél sokkal nagyobb mértékben érintette a környéken élő állatokat a csernobili atomerőmű katasztrófája utáni radioaktív sugárzás - cáfolja a korábbi kutatási eredményeket egy szerdán közzétett tanulmány.

Még mindig a sugárzás

A tanulmány szerint a poszméhek, lepkék, pókok, szöcskék és más gerinctelen állatok száma kisebb a szennyezett területeken, mint másutt, mert a baleset után még 20 év elteltével is magas volt a sugárzás szintje.

A megállapítás cáfolja azokat a korábbi kutatási eredményeket, melyek az állatpopuláció növekvő létszámáról számoltak be az ukrajnai Csernobil környékén, ahol a robbanás után kiürített zónában ezrek kényszerültek elhagyni otthonaikat.

A baleset által okozott halálesetek számát eltérően becslik: az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 9000, a Greenpeace környezetvédelmi szervezet kalkulációja alapján viszont 93 ezer ember halála írható a katasztrófa számlájára.

Anders Moller, a franciaországi nemzeti tudományos kutatóközpont munkatársa, a tanulmány vezetője megdöbbenésének adott hangot a megalapozott számadatok hiánya miatt. "A mi tanulmányunk volt az első, mely az állatpopuláció nagyságára összpontosított" - mondta Moller, akinek csapata a csernobili reaktor 30 kilométeres körzetét vizsgálta.

Drasztikusan alacsony egyedszám

A kutatók úgy találták, hogy egyes területeken csaknem teljesen kipusztultak az állatok. Hozzátette, hogy vannak területek, melyeknek négyzetméterén száz egyed él, míg másutt ugyanekkora részen átlagosan még az egyet sem éri el az egyedszám.

A kutatók szerint a reaktor közelében az olyan állati deformitások száma is növekedett, mint az elszíneződés vagy a satnya végtagok. "Ezeket a deformált állatokat általában gyorsan megeszik, mert nehéz elmenekülni eltérő hosszúságú szárnyakkal" - magyarázta a kutatásvezető, aki 1991 óta foglalkozik a csernobili baleset hatásával.

A megállapítások kétségbe vonják, hogy Csernobil környéke ökológiailag helyre állt, annak ellenére, hogy az ukrán tisztviselők természetvédelmi területnek nyilvánították farkasokkal, bölényekkel és medvékkel. Moller szerint a korábbi kutatások figyelmen kívül hagyták a tényt, hogy egyes állatpopulációk akadálytalanul szaporodhattak az emberi "zaklatás" hiányában.