Pandora, Gabriella
7 °C
14 °C

Nemzetbiztonsági kérdés a zöldenergia

2009.04.21. 12:30
Nagy áttörés előtt áll az energetikai szektor, rövidesen valóban olcsón állíthatunk elő energiát szélből. Németországban komoly programokat indítottak az alternatívok népszerűsítésére, itthon óriási a lemaradás, és a helyzet a közeljövőben nem is javul.

Annyira egymást érik az energetikai szakkiállítások, rendezvények Magyarországon, hogy az ember már azt hinné, elkezdődött valami. Hogy nem nevetségesen alacsony, 4,5 százalékos az aránya a hazai villamosenergia-termelésen belül a megújuló energiaforrásoknak, hogy ennek a többsége nem biomasszából, nem eltüzelt fából jön össze. Ahogy hallgatja az ember a vitákat, óriási szélerőmű-parkokat, geotermikus erőműveket és naperőmű-farmokat lát maga előtt, nemcsak néhány kísérleti telepet. Beszélni persze van miről, hiszen a 4,5 százalékos részarányt 2020-ra 13 százalékosra kéne emelni, ami nagy előrelépésnek tűnik, viszont komolytalan szám a nyugat-európai országok vállalásához képest.

P1060093

Lemaradásban

Hogy a gazdagabb államok milyen komolyan gondolják a tiszta energiát, az a Budapesten rendezett Renexpo-kiállításon derült ki. Ez volt a régió legnagyobb megújulóenergetikai szakrendezvénye, ennek megfelelően egy rakás külföldi cég képviselte magát, és többször botlottunk angol, mint magyar nyelvű feliratokba, prospektusokba.

Összesen száz kiállító gyűlt össze a Hungexpo területén, hogy olyan termékeket mutassanak be, mint az egy ház éves hőigényének 60-70 százalékát biztosító napkollektor, a legújabb hőszivattyús technológiák, a megszokottnál jóval nagyobb hatékonysággal működő napelemek, vagy épp a hígtrágya tárolására kiválóan alkalmas vasbeton monolitok.

A folyamatos megbeszélések, egyeztetések közt azonban előadások is voltak, amik közül az egyik legérdekesebbet a német környezetvédelmi minisztérium szervezte. Nem aprózták el, csupa meghatározó szakembert, politikust hoztak el Magyarországra, aki beszámoltak saját eredményeikről, nehézségeikről, talán, hogy tudjuk, mivel kell szembenéznünk majd évtizedek múlva. Csak egy példa a különbségekről: jelenleg a villamos energia 15 százaléka érkezik megújuló forrásból Németországban, valamivel több tehát, mint amennyit mi 2020-ig vállaltunk.

P1060088

És a különbség csak nőni fog, hiszen az Európai Unió a 20-as szám bűvöletében határozta meg a célokat: 2020-ra 20 százalékkal csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 20 százalékkal csökkenteni az energiafogyasztást, és 20 százalékra növelni a megújulók részarányát - nem a villamosenergia-fogyasztáson, hanem a teljen energiafelhasználáson belül. A két szám alapvetően eltér egymástól, hiszen utóbbiban benne vannak a kőolaj-származékokkal működő személygépkocsik, repülők, fűtőrendszerek, egyszóval minden. Hogy lássuk az arányokat, bár ma már 15 százalékos a villamosenergia-felhasználáson belül a megújulók részaránya Németországban, a teljes képet tekintve már csak 6,7 százalékos a súlyuk - ez nő majd várhatóan 20 százalékosra pár éven belül.

A függőség csökkentéséről

Hans Einmannsberger, a Berlin Energy Agency szakembere elmondta, miért van szükség a nagy hátraarcra: a mérések kezdete óta, az 1860-as évektől az 1910-es évekig nagyjából állandó volt a Föld átlaghőmérséklete, azóta viszont abnormális módon emelkedni kezdett. Tenni kell valamit a szennyezés megfékezésére, mert a tapasztalható felmelegedési folyamat túl gyors ahhoz, hogy annak pusztán természetes okai legyenek. De a megújulóknak nemzetbiztonsági szerepük is van: Németország hozzánk hasonlóan kiszolgáltatott, olajszükséglete 96 százalékát, uránszükséglete 100 százalékát, gázszükséglete 84 százalékát importból fedezi az ország. Einmannsberger aggódva jegyezte meg, hogy ennek a gáznak a hét százaléka az orosz partnertől jön Ukrajnán keresztül, ami komoly kockázatokat rejt magában, én meg közben igyekeztem nem arra gondolni, hogy nálunk ez az arány közel nyolcvan százalékos.

P1060049

Mindenesetre a megújulókkal nincs importgond: a szél helybe jön. A nap helybe jön. A geotermikus energia helyben van. Csak ki kell aknázni ezeket a forrásokat, hogy egyszerre szűnjön meg a függés és legyen környezetbarát minden lámpakapcsolás.

Fontos lépés persze az energiahatékonyság, sőt a legfontosabb, hiszen a legtisztább energia az, amit nem használunk el. Németországban 2008. nyara óta minden házról energiahatékonysági tanúsítványt kell kiállítani, ez az adásvételi és bérleti szerződések alapja. Ugyanígy nagy áttörést lehet elérni az energiahatékony háztartási berendezésekkel, az EU évek óta erőlteti, hogy minden termék mellett jelezzék a boltok, hogy az A, B, C vagy valamilyen balkáni energiaosztályba tartozik-e. Mindennek már meg is van az eredménye: a 90-es évek eleje óta az egy GDP-egységre eső energiafogyasztás Németországban harmadával csökkent.

A nagy áttörést azonban a 2000-ben bevezetett EEG-rendszer jelenti, amiben Németország előre meghatározta a megújuló energiákért kötelezően fizetendő átvételi árat. Ez azt jelenti, hogy ha valaki felhúz egy szélerőmű-parkot, biztos lehet benne, hogy évtizedeken keresztül megkapja a 40-44 eurócentet minden kilowattóráért, ami körülbelül az ötszöröse a magyar 23 forintos díjnak. Ha ön szélerőműparkot építene, hol fektetne be?

A saját harcunk

Persze Németországban sem volt egyszerű a kezdet, Einmannsberger szerint a kezdeti időkben ugyanúgy meg kellett küzdeniük az EON-nal, mint most nekünk. A téma úgy került szóba, hogy egy magyar szakember segítséget kért Einmannsbergertől. Mint elmondta, itthon nagyon alacsonyak az átvételi árak, ráadásul az áramszolgáltatók sem szívesen veszik át a megújulókból származó villamos energiát, pedig nálunk ugyanaz az EON szolgáltat, mint a németeknél. Einmannsberger elmondta, hogy a kötelező átvételi árak meghatározásakor a 2000-es évek elején az EON tiltakozott, sőt, bíróság elé vitte az ügyet, Németországnak tehát ugyanúgy meg kellett védenie az érdekeit, ahogy most Magyarországnak kéne: ezt a harcot nem vívja meg más helyettünk, de amíg hiányzik a kellő politikai akarat, nem is nagyon lehet áttörésre számítani.

Mindenesetre Németországban a 40-44 eurócentes ár meghatározása óta sorra nyílnak a szélfarmok és a naperőmű-telepek, mert a befektetők tudják, hogy a kifizetett pénz idővel megtérül, Németország meg egyre tisztább lesz. Einmannsberger szerint várhatóan a 2050-es évekre a megújulók részaránya világszerte meghaladja az ötven százalékot teljes tortán belül, míg 2100-ra várhatóan 10-15 százalékig szorulnak vissza a hagyományos energiahordozók, persze sok választásuk nem lesz, hiszen addigra a szén-, az olaj-, és a gázkészletek nagyjából ki is merülnek. Einmannsberger szerint az évszázad végére a napenergia lesz a legmeghatározóbb, a felhasználásunk kétharmadát a Nap erejéből nyerjük majd, bár azt kérdésre sem árulta el a szakember, hogy pontosan milyen áttörésre számít a ma még jelentéktelen területen.

P1060062

Werner Busmann, a Szövetségi Földhőenergia Társaság egyik vezetője szerint nagyon fontos, hogy hasznosítsuk a világűrből érkező energiát, de legalább ekkora figyelmet kell szentelnünk annak, ami a talpunk alatt van. A Föld anyagának 99 százaléka forróbb 1000 Celsius-foknál, és a maradék egy százalék 99 százaléka melegebb 100 Celsius-foknál: elég jó esélyek kínálkoznak tehát a víz felmelegítésére, hogy azzal fűtsünk, vagy turbinát hajtsunk meg, amiből meg már villamos-energia is nyerhető.

Igaz, Németországban nem különösebben jók az adottságok, csak néhány tartomány alatt vannak olyan hőforrások, ahová nem kell levezetni a vizet. Busman szerint ugyanakkor Magyarországon akárhova lépünk, forró vízbe botlunk, ezt az adottságot tehát szinte kötelező lenne kihasználnunk.

Mindenhol fúj

Amiben viszont Németország az egyik legjobban áll a világon, az a szélenergia hasznosítása, erről a terület egyik szakértője, Eric Effern mesélt. Elmondta, hogy egy park felépítése előtt rendkívül fontos kutatásokat kell végezni, hogy megérje a beruházás: tudni kell, mekkora az átlagos éves szélsebesség, sőt, még azt is, hogy ez az átlag milyen gyakran van jelen: más turbina kell, ha szélsőségesen magas és alacsony értékekből áll össze a hat méter/szekundumos szélsebesség, és másmilyen, ha többnyire valóban ekkora sebességgel fúj a szél.

Nem árt meghatározni az uralkodó szélirányt, hogy arra merőlegesen építsék a szélkereket, sőt, azt is meg kell határozni, hogy milyen magasságba érdemes tenni a lapátokat: egy ideig növelhetjük a kinyert energiát, túl magasan azonban már gyengül a szél.

P1060081

Mivel a bankoknak komoly biztosítéka van szükségük, hogy biztosak legyenek benne, visszakapják a hitelbe adott pénzt, ma már elengedhetetlen a pontos hatástanulmány. A legegyszerűbb kalkulációk körülbelül 10 ezer euróba kerülnek és két hétig tartanak, de ezek hagynak egy 5-15 százalékos bizonytalansági tényezőt, ami sokszor pont elég a hitel megtagadásához. A legpontosabb vizsgálatokkal a SODAR-nevű szerkezettel lehet elvégezni, ami az atmoszféra turbulenciáinak a kibocsátott hanghullámokra gyakorolt hatását vizsgálja. A berendezéssel már öt százalékosnál is nagyobb pontossággal jósolható meg a várható energiamennyiség, viszont a tesztek akár 40-50 ezer euróba is belekerülhetnek.

Ez a pénz viszont visszajöhet, hiszen manapság már 5 megawattos kapacitású szélkerekeket építenek, laboratóriumi körülmények közt akad 8 megawattos is, és az átlag is eléri a 2 megawattot, elméletileg tehát körülbelül száz csúcsturbina kiadja a paksi atomerőmű egyik blokkjának teljesítményét. Elméletileg, mert kérdésünkre Effern is elismerte, hogy az 5 megawatt csak optimális esetben jön össze, sokszor azonban túl lassan fúj a szél, máskor meg olyan viharok vannak, hogy le kell állítani a kerekeket. Jó közelítéssel egy szélerőmű a névleges kapacitás ötödét hozza össze, tehát körülbelül kétezer óriáskereket kellene építenünk, ha ki akarnánk váltani Paksot, ötezer, ha a teljes villamosenergia-felhasználást szélenergiából szeretnénk megoldani.

Erre azonban semmi esély, hiszen a szél hol fúj, hol nem fúj, komoly rendszerirányítási problémát jelent az erőműtípus még egy viszonylag alacsony részarány mellett is: nálunk a rendszerirányítók 330 megawatt kapacitás megépítését engedélyezték, ami a teljes villamos-energia-felhasználás körülbelül másfél-két százalékára elég. A Magyar Energia Hivatal arra hivatkozik, hogy a nagyobb részarány súlyosan veszélyeztetni az energiaellátás biztonságát, hiszen egy szélmentes napon nehéz lenne pótolni a kieső energiát. Effern elmondta, hogy ez a jelenség náluk is problémát jelent, igaz, Németországban a maximálisan kiépíthető magyar kapacitás 72-szerese áll rendelkezésre.

Ez is csak üzlet

A 24 ezer megawattnyi német szélerőműpark körülbelül három paksi atomerőmű teljesítményével egyenértékű, a német villamosenergia-fogyasztás 2,3 százalékát adja a szél, ez az arány azonban tovább nőhetne, ha kevesebb akadály állna a telepítések útjába (Dániában például 20 százalékos szerepről beszélünk).

P1060094

Effern az Index kérdésére elmondta, hogy európai méretekben gondolkozva sokkal kiegyensúlyozottabb a rendelkezésre álló szélenergia, hiszen egy kontinensnyi területen körülbelül mindig ugyanannyi szél fúj. Mivel a nemzeti energiahálózatok összekapcsolása megtörtént, technikai akadálya nincs annak, hogy amikor az egyik országban nem fúj, a másikban meg erős szelek vannak, némi átcsoportosítással egyensúlyban lehessen tartani a hálózatot, a nagy áttöréshez azonban még sok pénzre van szükség.

Márpedig a zöld energia bár környezetbarát szemléletet takar, és lehetőséget ad a fenntartható fejlődésre, azért kezdett csak el terjedni, mert végre megéri alkalmazni. Manapság már ötödannyiba kerül egy kilowattóra szélenergia megtermelése, mint pár évtizede, és a folyamat nem állt meg, így rövidesen versenyképesek lesznek az alternatívok az egyre drágább hagyományos energiahordozókkal. Na akkor jön majd el az igazi áttörés.