Jenő
3 °C
8 °C

Nagy spermája volt az ősráknak

2009.06.19. 11:30 Módosítva: 2009-06-19 11:34:44
Német kutatók egy 100 millió éves kagylósrák maradványait vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy a rák spermiuma olyan hosszú volt, mint maga az állat.

A méret igenis lényeges, ha szaporodásról van szó, legalábbis az ősi héjas állatok egy csoportja, a kagylósrákok (Ostracoda) esetében. Az apró állatkák modern változatai óriási spermiummal rendelkeznek, ám mégsem akkorával, mint 100 millió éves őseik - közölték német tudósok a Science tudományos magazin legfrissebb számában. A kutatók nem magát a spermiumot vizsgálták, hanem egy megkövült héjmaradványt. Ez alapján állapították meg, hogy az állat szaporító szerve testmérete egyharmadát tette ki, a hím spermiuma pedig legalább olyan hosszú volt, mint egész teste. A vizsgált nőnemű kagylósrák (Harbinia micropapillosa) éppen párzás után pusztulhatott el, ezért tele volt spermiummal.

„Sikeres evolúciós szaporodási stratégiának tűnik, noha mindkét nem számára nagy ára van, hiszen sok energiát kell befektetni ilyen nagy spermiumok előállításába és hordozásába is” – mondta a Renate Matzke-Karasz kutatásvezető, a müncheni Ludwig-Maximilian Egyetem munkatársa. Az egy-két milliméteres kagylósrákon kívül a tanulmány szerint a muslicák is nagy spermiummal bírnak. A néhány milliméteres muslica feltekeredett spermiuma 6 centiméter hosszú is lehet, ez olyan arány, mintha embernél 40 méter hosszú lenne a spermium.

090618-ostracod-sem-02

Az állatvilágban a fajok egy része nagy számú, ám a testméretéhez képest kicsi spermiumot termel, míg másik része a kevesebb, ám nagy méretű spermiumot választotta az evolúciós versenyben. Matzke-Karasz és munkatársai egy új képalkotó technikát – a szinkrotronban előállítható háromdimenziós holotomográfiát – használtak, hogy megalkossák az ősmaradvány virtuális képét, amelyben az állatka szervei is látszottak.