Vilmos
18 °C
28 °C

Mi lesz most az iszapos talajjal?

2010.10.07. 19:46 Módosítva: 2010-10-07 19:54:17
Még nem tudni, mennyire szennyezett pontosan a talaj a vörösiszappal elöntött területeken, de az első jelek biztatóak. A legtöbb helyen valószínűleg nem kell talajt cserélni, a vörösiszap megkötésében pedig akár a növények is segíthetnek.

A hétfői vörösiszap-katasztrófát az élővilág, a víz és talaj is megszenvedte. A talajról érkezett első hírek biztatóak, de egyelőre még nem látni tisztán, hogy pontosan mekkora a baj.

„Ilyesmire még nem volt példa itthon. Ehhez leginkább hasonló környezeti katasztrófa a nagytétényi Metallokémia ügye volt, ott a talaj olyan nehézfémterhelést kapott, amire csak a talajcsere jelentett megoldást” – mondta dr. Csepregi István, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség igazgatója, aki nem tudott részletes tájékoztatást adni addi, amíg a tényfeltárás nem fejeződik be.

Biztató jelek

Beszélt viszont az első vizsgálati eredményekről dr. Szépvölgyi János, az MTA Kémiai Kutatóközpont munkatársaiból álló helyszíni mérőcsoport vezetője. Megerősítette az MTA álláspontját, miszerint a kiömlött nehéziszapos szenny nehézfémtartalma nem közelíti meg a megengedett egészségügyi határértéket, ólomtartalma kevesebb, mint a normál talajoké. Az igazán nagy környezeti problémát a nehéziszap lúgossága okozza, és az első eredményekből az tűnik ki, hogy a talaj könnyebben átvészelheti a katasztrófát, mint a környékbeli élővizek. A kettő egyébként összefügg: nagyon lúgos oldatban kevésbé hajlamosak oldódni a nehézfémek.

D  ZA20101007003

„Két helyről vettünk talajmintát, egyet közvetlenül a kitörés környezetéből, egyet pedig a Kolontár és Devecser közti mezőgazdasági területről” – fogalmazott Szépvölgyi. „Az előzetes eredmények szerint a kitörési hely közelében minimális mennyiségű lúg jutott a talajba, a másik területen pedig gyakorlatilag elhanyagolható mértékű volt a talaj lúgszennyezése.”

A jó eredményekre főként az a magyarázat, hogy a vörösiszap apró szemcséi a talajba hatolva már kis mélységben is elzárják a további beszivárgás és beoldódás útját. Szépvölgyi hangsúlyozza azonban, hogy ez az elzáródás nem tökéletes: a kutatók egy nappal a katasztrófa után vették a mintákat olyan területen, ahol az iszap szétterült. Azok a szennyezett területek, ahol összeszűkült az iszapfolyam, és a lúgos lé vastagabb rétegben és akár napokig meg tudott állni – ilyen a házak kertjeinek nagy része –, ott a talaj is vastagabb rétegben lehet szennyezett. Szépvölgyi szerint mindenesetre az első eredmények biztatóak a jövőre nézve, de a gyorsaságnak továbbra is óriási szerepe van a kárelhárításban. Az MTA kisokosa szerint mindenesetre valószínűleg a legtöbb helyen nem kell majd talajcserét végezni.

A tétényi óriás talajcsere

Nagytétény közel ezer kiskertjében cserélték ki a földet 2004 és 2009 között. A környéket a Metallokémia gyár egy évszázadon át különböző nehézfémekkel szennyezte – közvetlenül a talajon, a talajvízen és a gyárkéményeken keresztül is. A salaktermékektől 800 ezer köbméter föld – 80 hektár – ment tönkre, ezt cserélni kellett. Az anyag kisebb részét az M6-os autópálya építéséhez használták fel, a többiből hulladékdombot építettek. Ennek első lépésként összehordtak egy háromszázszor háromszázas alapterületű dombot, amit fóliával és filccel szigeteltek. Erre jött a kavics, majd a termőföld réteg, végül pedig a parkosítás. A dombot elektromos dróthálóból kialakított monitoring rendszerrel is ellátták, a beépített szenzorok centiméterre pontosan jelzik, ha a fólia valahol kihasad. Ezt rögtön javítani lehet, hogy ne jusson szennyező anyag a talajba.

A nagytétényi lakóövezetébe ez elhordott 800 ezer köbméter földet vissza is kellett hordani (egy kamion kb. 10 köbmétert képes szállítani), ezt követte a kertek növényzetének helyreállítása. A teljes mentesítési projekt 12 milliárd forintba került.

Mezőgazdasági károk

Előzetes felmérés alapján 800 hektár termőföldet érint a szennyezés – tájékoztatta az Indexet a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). A vörös iszap átlagosan 5-10 centi mély, de van ahol 45 centi. Azt, hogy mekkora területen kell földet cserélni, vizsgálják.

Az iszap körülbelül 300 hektár gyepet, 310 hektár előkészített szántót, 30 hektár lucernát, 150 hektár kukoricát, és 15 hektár cirokot tett tönkre. A VM megfogalmazás szerint valószínűleg a szarvasmarha, sertés és pulyka ágazatokban lesznek gondok. Az elpusztult állatokat állami költségen a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal elszállítja és megsemmisíti, ennek költségét még nem lehet becsülni.

Győr-Moson Sopron megyében megkezdődött az elhullott halak lehalászása és konténerbe gyűjtése. Veszprém megyében két élelmiszer előállító üzem működését kellett felfüggeszteni a katasztrófa miatt. A hatósági főállatorvos megtiltotta szennyezett élelmiszer forgalomba hozatalát és felhasználását.

Három megyében általános halászati, horgászati és vadászati tilalom elrendeléséről és ugyanebben a 3 megyében (Győr-Moson- Sopron, Veszprém, Vas) részleges legeltetési és takarmány felhasználási tilalom elrendeléséről döntött a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal.

A szennyezett területen lévő kukoricát még nem aratták le, a gyepen még lehetett volna legeltetni és egyszer kaszálni, a lucernán is még egyet kaszálhattak volna, a szántón ilyenkor már nincs teendő, esetleg tarlóhántás – tájékoztatott a szaktárca.

Veszélyes kiporzás

Az MTA további elemzéseket fog végezni, több mintát gyűjtenek és nagyobb területről, hogy részletesebb képet kapjanak. A testület ezen túl felajánlotta, hogy megvizsgálja az ajkaihoz hasonló zagytározókat. Huszonöt ilyen van az országban, a legkisebbek pár százezer, a legnagyobbak több millió tonna szennyet őriznek. Az ajkaiban 30 millió tonna volt, a másik két legnagyobb az almásfüzitői 12 millió és a mosonmagyaróvári 8 millió tonnával.

DSZZS20101005015

A talajvédelem Szépvölgyi szerint két frontra koncentrálódik, de a pontos kármentési tervhez tudni kell, milyen vastagon szennyezett a talaj. Az egyik front a lúg semlegesítése: különböző savas hatású oldatokkal vagy szilárdanyagokkal (például vasszulfáttal, magnéziumszulfáttal, műtrágyával, gipsszel) meg kell akadályotni a lúg további beszivárgását a talajba.

Ezzel egyidejűleg gipsszel be kell szórni a szennyezett területet, hogy megakadályozzák a kiporzást. Ha ugyanis a vörösiszap kiszárad – és ebből a szempontból most rosszkor jött a jó idő –, apró szemcséjű, púderszerű por lesz belőle, amit a légmozgás könnyen felkap. Ez a por belélegezve egyrészt azért veszélyes, mert lúgos kémhatásával égési sérüléseket okozhat a szervezetben (mindenekelőtt a nyelőcsőben és a tüdőben), másrészt azért, mert a finom szemcseméret önmagában is szilikózist okozhat.

Gipsszel semlegesítik a maró hatású vörösiszapot
Gipsszel semlegesítik a maró hatású vörösiszapot

Stabilizálás növényekkel

A Szegedi Tudományegyetem kutatói korábban már végeztek talajrekultivációs kísérleteket vörösiszappal szennyezett kísérleti területen. „Mi fitoremediációs kísérleteket végeztünk, ami a talaj növények általi javítását, tisztítását jelenti” – mondta dr. Farsang Andrea, a SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék docense. „Ezek egyáltalán nem olyan drasztikus módszerek, mint a talajcsere, a talaj jó tulajdonságainak megóvása mellett tisztítanak. Az egyik jellemző módszer a fitostabilizáció, amikor egy nagy biomasszát produkáló, gyorsan növő növénnyel megkötjük a szennyező szemcséket és így megelőzzük a felporzást. A másik talajjavítási eljárás a fitoextrakció, amikor bizonyos növényekkel vonjuk ki a nehézfémet a talajból.”

A fitoextrakció csak kis mértékű szennyezéssel tud elbánni (mivel a nagyobb megölné magát a növényt is), és talajtípustól, sőt a szennyező elemtől függően más növényfajtákat alkalmaznak. „Almásfüzitőnél olyan kísérleti talajt vizsgáltunk, amit koncentrációban tartalmazott nehézfémeket, egy másik vizsgálatban pedig a Tisza egyik holtágából vett természetes iszappal dolgoztunk, ami kicsivel a határérték fölött cinket tartalmazott” – mondta dr. Erdei László professzor, aki a Növénybiológiai Tanszék részéről vett részt a kísérletekben.

„Napraforgóval szép eredményeket értünk el, mert ennek a növénynek sűrű gyökérzete van, de vannak olyan fajok, amik eleve felszállítják a nehézfémeket a hajtásba. Az almásfüzitői talajon is találtunk ilyen fajt, ami egy nagyságrenddel jobb volt a napraforgónál.”

D  NL20090721201

A növényekkel történő kivonás több évig is eltarthat, de mivel a vörösiszap nehézfém-tartalma alacsony, a kutatók szerint a módszer hatásos lehet akár a kolontári térségben is, ha a lúg okozta gondok mellett mégis felmerülnek nehézfém-problémák is.

Farsang szintén azt hangsúlyozta, hogy a munka első lépése a monitoring, vagyis pontosan kell tudni, hogy a területet milyen károsodás érte és milyenek a talaj tulajdonságai. „Mi most az egyik településnél vettünk talajmintát, és ebben nem volt jelentős nehézfémtartalom, de ez önmagában nem jelent sokat. Most saját költségén több intézet is vett mintákat, hogy gyorsan tájékozódjon, de egy monitoring napokig tartó, drága laboratóriumi elemzéseket jelent, amiket valamilyen forrásból finanszírozni kell – ebben kellene gyorsan dönteniük az illetékeseknek.” A talajtisztításra több lehetőség van a talajcserén túl; lehet gipszezni, savas tőzeget keverni bele vagy akár növényekkel segíteni, de csak a további vizsgálatok után lehet majd dönteni, hogy Kolontárnál és Devecsernél melyiket érdemes alkalmazni.

A szántóföld menthetetlen

A Magyar Tudományos Akadémia csütörtöki tájékoztatója szerint a legtöbb helyen valószínű nem szükséges a talajcsere, elegendő lesz a semlegesítés, az iszap feltakarítása, és maradék beszántása (a porzás elkerülésére). De megjegyzik azt is:

"A vörös áradat kártétele óriási, hiszen szemmel láthatóan minden tönkrement, ami a sodrás útjába esett. Sok múlik azon, hogy milyen mérvűek a talajban és annak élővilágában végbement változások. Ahol a szennyező anyagok vastag rétegben borítják a földet, ott nagyobb az esélye annak, hogy a károsodás több tíz cm mélyen is jelentkezik. A legfelső talajszintben valószínűleg olyan súlyosak a károk, mint a vizekben, de van remény arra, hogy ennek eltávolításával a talaj élővilága is előbb-utóbb regenerálódik. Kevésbé súlyos a változás azokon a részeken, ahol az áradat gyorsan lezúdult, s csak pár cm mély iszapréteget vagy még azt sem hagyott maga után.

Itt várhatóan a kiszáradás során a nátrium-hidroxid a levegő szén-dioxidjával reagálva jóval kevésbé veszélyes karbonát-vegyületekké alakul. Ez akár a talaj szikesedésére vezethet, amit az eddig ott élt növények jelentős része nem vagy csak kis mértékben képes elviselni. Nem várható tehát, hogy a növényvilág, illetve a ráutalt állatvilág teljes mértékben helyreálljon a közeljövőben.

Az iszaptó melletti mezőgazdasági területeket feltehetősen olyan súlyos károsodás érte, hogy a talajcsere sem nagyon segíthet, ezért jó időre ki kell vonni azokat a művelés alól."