Ambrus
-7 °C
3 °C

Víz alatti kísérleti erőművek

2003.06.13. 08:45
Dél-Walesben, Devon partjai előtt június közepén egy újszerű árapályerőmű kezdi meg a működését. A tizenegy méter átmérőjű, szélmalomhoz hasonló szerkezet háromszáz kilowattnyi energiát termel harminc méterrel a víz alatt. Hasonló berendezést telepítenek a norvég Hammerfest közelében is. Itt mindenképpen megépül húsz víz alatti propeller.
Április óta egy úszódaru a Marine Current Turbines (MCT) cég megbízásából azzal foglalkozott, hogy Lynmouth település partjai előtt az erőművet szilárdan a tengerfenékhez rögzítse.

A Bristol csatornában az árapály kilenc kilométeres sebességel áramlik, ráadásul a szél és a viharok tekintélyes hullámokat gerjesztenek, így a tartószerkezet cölöpjeit tizennyolcméteres mélységbe süllyesztették.

A kísérleti berendezés alapjaiban egy stabil torony, amelyre a propellert rögzítették. A vízből csak a csúcsa emelkedik ki. Az erőmű költségeit az MCT 3,3 millió fontra (1,21 milliárd forintra) becsüli, írta a Times.

A norvégok mindenképpen építenek

Az árapályerőművet azonban még nem kötik rá a villamos rendszerre. A norvég Kvalsundban egy helyi vállalat júniusban hasonló kísérleti berendezést telepít, és ez már áramot is szolgáltat majd.

Ha az erőmű beválik a gyakorlatban, vagyis képes lesz ellenállni a mechanikai terhelésnek és a tengervíz korrozív hatásának, mindkét cég a rendszere kereskedelmi értékesítését tervezi.

Az MTC 2005-ig elkészíti a kereskedelmi változat prototípusát. Ezeknél már 15-20 méteres ikerrotorokat alkalmaznak, a teljesítmény pedig elérheti az 1,2 megawattot. A norvég konkurencia Hammerfest városában 2004-től 1000 lakás számára elegendő áramot kíván termelni mintegy 20 tenger alatti propeller segítségével.

Elmarad a gát

A projektek célja a Föld egyik utolsó, eddig szinte nem használt energiaforrásának kiaknázása. Szakértői becslések szerint az óceánok áramlási energiája évente 450 terawattórára tehető, ami negyven nagy atomerőmű teljesítményének felel meg.

Ez az energia máig jóformán kihasználatlan, hiszen az árapály erejével csak kevés helyen termelnek áramot. Ezek egyike a bretagne-i partoknál, Saint Malo előtt működik, ahol a világ legnagyobb, 240 megawattos árapályerőművét 1967-ben adták át.

A probléma leginkább az eddigi koncepcióval volt. A Saint Malo-i erőművet például egy hatalmas gát alkotja, és az ezen átkényszerülő víz hajtja a turbinákat. Ilyen elrendezést azonban csak három méternél nagyobb vízszintkülönbségnél éri meg telepíteni, ilyen helyszín viszont alig harminc van az egész világon.

Kicsit sokba kerül

Az MCT számításai szerint viszont a vízalatti propellerekhez árapály sem kell, akár már a puszta áramló víz is elegendő, ha a sebessége eléri a nyolc kilométert óránként. A cég szerint csak a brit partok mentén harminchat ilyen adottságú hely található.

Az energia várhatóan 8-14 eurocentes (20,6-36,1 forintos) kilowattóránkénti költsége azonban túl magas. A hagyományos forrásokból származó energia egységnyi ára 2,5 eurocent (6,4 forint), a szélenergiáért 9,1 eurocentet (23,5 forint) garantálnak az alternatív energiaforrásokat támogató országokban.