Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Újabb atomerőművek épülnek Kelet-Európában?

2003.04.30. 09:57
Nagy vihart kavart Franciaországban a Le Monde írása, amely szerint bár a csatlakozási tárgyalásokon a kelet-európai tagjelöltek megfogadták, hogy leállítják az elavult és igencsak veszélyesnek tartott, szovjet technológiával működő atomerőműveket, ennek ellenére jelenleg azok korszerűsítését, sőt újabb reaktorok építését fontolgatják.
A francia lap Litvánia esetét említi -, amely újabb atomerőművet építene az Ignalián kívül, amelynek bezárását az EU ismételten kérte, - ám több más ország is joggal vethet számot az unió tagországainak neheztelésével. Az EU tagok kormányai határozottan kérték a volt szovjet tömb országait, hogy állítsák le mindazoknak az atomerőműveknek a működését, amelyek nem felelnek meg az uniós biztonsági követelményeknek.

Temelíntől Csernovodáig

A kozlodui atomerőmű 1-es és 2-es számú reaktorainak leállítására, és 2006-ig további két atomerőmű bezárására tett ígéretét követően Bulgária most egy újabb erőmű építését tervezi.

A tavaly működésbe helyezett temelíni cseh atomerőmű esete is borzolja még a kedélyeket - az osztrákok régebben egyenesen azt követelték, hogy Csehország uniós tagfelvételi folyamatát függesszék fel mindaddig, amíg a csehek el nem rendelik az atomerőmű leállítását.

"Mi több, a tizenhét évvel ezelőtti csernobili atomkatasztrófa áldozatai - Ukrajna és Fehéroroszország - is új reaktorok építését fontolgatják", tájékoztat a Le Monde, hozzátéve, hogy Románia nem tett le a korszerű kanadai technológiára tervezett csernavodai erőmű felépítésének szándékáról.

Megy a kölcsön

Az EU a Le Monde szerint megalapozottan kérte kérte, hogy a tagjelölt országok zárják be atomerőműveiket. A letűnt szovjet kor elavult felszereléseit és technológiáját használó reaktorok hatalmas kockázati tényezőt jelentenek, ugyanakkor korszerűsítésük felesleges lenne, és ésszerűtlen pénzmennyiséget emésztene fel. A csatlakozási tárgyalások során Bulgária, Litvánia és Szlovákia egyetértett az erőművek leállításával, s az EU cserébe kártalanítást ígért.

Mindezek ellenére Bulgáriának jóváhagytak egy 240 millió eurós első Euratom-kölcsönt a kozlodui, aránylag újabb, 5-ös és 6-os reaktor korszerűsítésére, s a második pénzcsomag is biztosnak látszik. Romániának szintén jó esélyei vannak arra, hogy Euratom-támogatást kapjon a csernavodai atomerőmű felépítéséhez.

Az atomerőmű csak eszköz?

A Le Monde elemzője arra a következtetésre jut, hogy a kelet-európai tagjelöltek atomerőmű-építési láza csupán álarc - ezek az országok tulajdonképpen ily módon próbálnak további uniós pénzalapokhoz, illetve Euratom-támogatásokhoz jutni. Amúgy az Euratom hitelei - Németország nem kis bosszúságára - az idén kétmilliárd euróval növekednek.

A francia lap szerint Ukrajna is ugyanezt a taktikát követi, ugyanis az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) folytat tárgyalásokat nukleáris iparának korszerűsítéséről.

Az EU segítsége nélkül ezeknek az országoknak az ambíciói eleve kudarcra lennének ítélve, írja a Le Monde. Ennek gazdasági okai vannak, hiszen az érintett országok aligha képesek előteremteni az újabb atomerőművek felépítéséhez, vagy akár csak a régebbiek felújításához szükséges pénzt. Egy atomerőmű építési költsége ma körülbelül egymilliárd euró.