Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Nyolcszázmilliárd forint a magyar atomhulladék tárolására

2002.12.04. 10:44
A magyarországi radioaktív hulladékok biztonságos kezelésére bázisáron 839 milliárd forintot kell költeni az elkövetkező 105 évben. Öt éven belül megtelik a jelenleg használt Pest megyei hulladéktároló, ezért újat kell építeni. A költségek a Paksi Atomerőmű Rt-t terhelik.
A 839 milliárd körülire becsült ráfordítások 9,3 százalékát teszik ki a kis- és közepes aktivitású, 36,4 százalékát pedig a nagyaktivitású hulladékok tárolási feltételeinek megteremtése - nyilatkozta Buday Gábor, a Radioaktív Hulladékkezelő Kht. (RHK) műszaki és tudományos igazgatója az MTI-nek.. A kiégett fűtőelemek elhelyezésére a források 7 százalékát, az erőmű lebontására pedig 35 százalékát fordítják. Ehez járulnak meg az RHK működési költségei és az önkormányzatoknak jutó támogatások is.

Az atomerőmű fizeti a költségeket

Buday Gábor közölte, hogy a 2108-ig tartó projektet a Paksi Atomerőmű Rt. finanszírozza úgy, hogy évente meghatározott összeget utal át a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. A társaság befizetése az idén 17 milliárd forintot, jövőre pedig 21 milliárd forintot tesz ki.

Az elszennyeződött ruhákból, kesztyűkből, szerszámokból illetve egyéb technológiai melléktermékekből álló, szilárd és folyékony halmazállapotú kis- és közepes aktivitású hulladékokból évente 400-450 köbméter keletkezik. A reaktorok sugárzóvá váló belső berendezéseiből, azaz a nagy aktivitású hulladékokból évente 2-2,5 köbmétert helyeznek el, a nukleáris energia termelése során kiégett kazettákból pedig évente 46,4 tonnáról gondoskodnak.

Az atomerőmű lebontásakor az élettartam-hosszabbítástól függetlenül további 20 ezer köbméter kis- és közepes aktivitású, valamint 3700 köbméter nagy aktivitású hulladékkal kell majd számolni - mutatott rá az igazgató. Radioaktív hulladékok keletkeznek még kutatóintézetekben, kórházakban, az iparban és a mezőgazdaságban is, ám ezek mennyisége a Pakson keletkezőhöz képest elhanyagolható.

Megtelnek a tárolók

A kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezését jelenleg az 5040 köbméteres kapacitással rendelkező, Pest megyei püspökszilágyi tárolóban, illetve ideiglenesen Pakson oldják meg. "Mivel a püspökszilágyi tároló kapacitása jelentősen nem bővíthető, és a paksi atomerőmű ideiglenes tárolói is megtelnek hamarosan, ezért 2007 végéig egy új tároló üzembe helyezéséről kell gondoskodni" - hangoztatta Buday Gábor. <> Bepszámolt arról, hogy a tíz év óta tartó kutatások alapján a tolna megyei bátaapáti térségében lenne ésszerű a kis- és közepes aktivitású hulladékok végleges tárolójának kialakítása. A 200 méterre a felszín alatti gránitba tervezett, 40 ezer tonna kapacitású létesítmény 2007 végéig elkészülhetne, amelyhez a kutatási munkák befejezésén túl már csak az országgyűlés elvi hozzájárulására szükséges.

Az igazgató ismertetése szerint az új tárolóval kapcsolatos kutatásokra eddig 6,8 milliárd forintot költöttek. A teljes beruházás értéke 32 milliárd forint. Buday Gábor alternatív megoldásként említette a paksi ideiglenes tárolók kapacitásbővítését. Ez szerinte több milliárd forintos pénzkidobás lenne, ugyanis a hulladékok végleges elhelyezése továbbra is megoldatlan maradna.

A nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére valószínűleg a Pécs melletti Boda térsége jöhet szóba. A tároló kialakítási munkáit két éves szünet után az Európai Unió direktíváinak megfelelően jelentősen fel kell gyorsítani.