Konrád, Tivadar
7 °C
17 °C

Egy Föld már nem elég

2008. 07. 09. 07:45
Az elmúlt évtizedekben az emberiség egyre keményebben zsákmányolta ki bolygónk természeti kincseit, és semmi jel nem utal arra, hogy ez a folyamat lelassulna. Egy átlagos földlakó mostani életformájával nagyjából 30 százalékkal használ többet környezetének erőforrásaiból, mint amennyit az újratermelni képes. Ökológiai matek, amelyből jelenleg bukásra állunk.

Volt idő, amikor úgy tűnt, bolygónk természeti kincsei és tartalékai kimeríthetetlenek. Az elmúlt évszázadban azonban a világ népessége megnégyszereződött, míg energiafelhasználása közel tízszeresére nőtt. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy fejlődésünk véges korlátokba ütközik ezen a bolygón, ám a növekvő populáció és a világgazdasági folyamatok okozta káros túlfogyasztásnak eddig semmi sem szabott gátat. A nemzetközi természetvédő szervezet, a WWF és a globális ökológiai változásokat monitorozó hálózat, a Global Footprint Network (GFN) adatai azt mutatják, hogy az emberiség jelenleg 30 százalékkal használ fel több természeti erőforrást, mint amennyit a Föld újra tud termelni. Ez azt jelenti, hogy fokozatosan feléljük bolygónk biológiai és nyersanyagtőkéjét, amelynek egyes komponensei több százmillió év alatt halmozódtak fel (például a fosszilis energiahordozók).

Ökológiai hitelnap

A Világ ökológiai hitelnapjai

1987 - December 19.
1990 - December 7.
1995 - November 21.
2000 - November 1.
2005 - Október 11.
2006 - Október 9.
2007 – Október 6.

Az amerikai székhelyű GFN szakemberei szerint a világ első „ökológiai hitelnapja” 1987. december 19. volt. Ez a dátum szimbolizálja azt a napot, amikor az emberi fogyasztás meghaladja a Föld újratermelő képességét az adott évben. A globális gazdasági növekedés miatt az „ökológiai hitelnap” évről évre korábbra esik, tavaly október 6-án „ünnepelhettük”. Ez annyit tesz, hogy bolygónknak jelenlegi biokapacitása (a rendelkezésre álló, biológiailag produktív szántóföld, legelő, erdő és halászterület) mellett 15 hónapra lenne szüksége ahhoz, hogy megtermelje azokat a természeti javakat, amelyeket 2007-ben elfogyasztottunk. Az erdőirtás, a túlhalászás, a termőterületek csökkenése, a környezetszennyezés, a nyersanyag- és energiapazarlás csak néhány tényező azok közül, amelyek miatt mind nagyobb deficitbe kerülünk Földünkkel szemben, miközben hitelkeretünk egyre zsugorodik. A túlfogyasztás mértéke természetesen országonként és földrészenként eltérő. Ha minden egyes ember olyan életszínvonalon élne, és annyit fogyasztana, mint mondjuk Nagy-Britannia polgárai, akkor tavaly az „ökológiai hitelnap” április 16-ra esett volna.

Ökológiai lábnyom

Az ökológiai hitelnap kiszámításának alapját az úgynevezett ökológiai lábnyom képezi, melynek elméleti hátterét egy kanadai szakember, William Rees alkotta meg a hetvenes években. Az ökológiai lábnyom egy területnagyságban (hektár) kifejezett érték, amely alapvetően azt mutatja meg, hogy a vizsgált alanynak mekkora föld- és vízterületre van szüksége önmaga fenntartásához és a tevékenysége során előállított hulladék elnyeléséhez. A mutató kiszámításánál figyelembe veszik többek között a táplálék részét képező gabona termőterületét, az elfogyasztott hús előállításához szükséges legelő méretét, a lakhely által elfoglalt földterületet, valamint annak az erdőterületnek a nagyságát, amely az energiafelhasználással arányos mennyiségű szén-dioxid megkötéséhez, illetve a fa- és papírfogyasztás kielégítéséhez szükséges. Az ökológiai lábnyom nemcsak egyénekre, hanem csoportokra, régiókra, országokra, sőt, az egész bolygóra is kiszámítható.

Nagy lábon élünk

A legutolsó felmérés szerint egy ember átlagos ökológiai lábnyoma 2,2 hektár. Ha a Föld jelenlegi biokapacitását, ami 11,2 milliárd hektár, elosztjuk a népességgel, akkor kb. 1,7 hektárt kapunk. Ténylegesen tehát ennyi jut egy főre, a fennmaradó részt pedig – mint ahogy korábban szó volt róla – bolygónk tartalékaiból kell fedezni. Az emberiség ökológiai lábnyoma azonban egyre csak terebélyesedik. Ennek a fogyasztás növekedése és a népesség növekedése mellett másik fontos oka, hogy folyamatosan csökken a használatba vehető termőterületek nagysága, így romlik Földünk eltartóképessége.

Talán nem meglepő, hogy azok az országok, amelyek egy főre eső ökológiai lábnyoma nagy, tehetősek is egyben, az elmaradott térségek államai viszont elenyésző terhet rónak a bolygó ökoszisztémájára. Míg előbbiek mutatójában alapvetően az energiafelhasználáshoz kapcsolódó környezetszennyezés aránya nagy, addig az utóbbiaknál leginkább a mezőgazdasági művelés alá vont földterületek szerepelnek nagyobb súllyal. Az egy főre eső ökológiai lábnyom alapján az Egyesült Arab Emirátusok foglalja el az első helyet a világ országainak listáján. Közel 12 hektáros mutatójával messze megelőzi a második helyen álló Amerikai Egyesült Államokat, amely 9,8 hektárral büszkélkedhet. A dobogó harmadik fokán Finnország áll 7,6-es mutatójával (ez utóbbi esetében egyébként a fakitermelés és a fafelhasználás mértéke önmagában több mint 2,2 hektáros ökológiai lábnyomot jelent). A 150 országot felvonultató lista végén Szomália és Afganisztán található, melyeknél ez a szám csak néhány tized.

Érdekesség, hogy Magyarország a maga 3,6 hektáros ökológiai lábnyomával az előkelő 32. helyen szerepel, így a közepesen túlfogyasztó országok közé tartozik. Bolygónkra nehezedő környezeti terhünk legjavát – a velünk hasonló fejlettségű államokhoz hasonlóan – a szén-dioxid-kibocsátás adja.

Kína felébredt, és egyre éhesebb

A GNF adatai szerint az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína adja az emberiség teljes ökológiai lábnyomának felét, egyben ők birtokolják a Föld biológiai kapacitásának 30 százalékát. A felsorolt országokban zajló folyamatok döntő befolyással vannak arra, hogy a világ a jövőben képes lesz-e megfelelni a fenntartható növekedés okozta kihívásoknak. Különösen nagy szerep hárul e tekintetben Kínára, mely méreténél és gazdasági erejénél fogva már most is óriási terhet ró az ázsiai-óceániai térség, illetve közvetve bolygónk teljes környezeti teherbíró képességére.

A Föld legnépesebb országa nem csupán lakosainak számát duplázta meg az elmúlt négy évtizedben, hanem egy főre eső ökológiai lábnyomát is, amely az utolsó felmérés szerint 1,6 hektár. Bár ez az érték még így is a világátlag alatt marad, Kína az 1970-es évek közepétől ökológiai deficitben van: nagyobb biológiai kapacitást igényel, mint amennyit saját ökoszisztémája nyújtani képes. A hihetetlen tempóban gyorsuló gazdaság és a fogyasztás növekedése odáig vezetett, hogy az ezredfordulót követő években már két Kínára lett volna szükség az igények kielégítéséhez. Az ország alapvetően importból kénytelen fedezni a hiányzó természeti erőforrásokat, ezért kereskedelmi kapcsolatai a világ minden pontjára kiterjednek, éhsége tehát a legtávolabbi ökoszisztémákat is közvetlenül érinti.

Szorít a cipő, gyorsan kell lépni

Évről-évre egyre több jelét tapasztalhatjuk, hogy kezdjük kinőni ezt a bolygót. „Jóval tovább nyújtózunk, mint ameddig ökológiai takarónk ér, s olyan mértékben aknázzuk ki a természeti erőforrásokat, hogy a Föld már nem képes pótolni azokat. Ennek következményei előreláthatók és irtózatosak.” - fogalmazott néhány évvel ezelőtt James Leape, a WWF főigazgatója. A természetvédő szervezet szakemberei szerint a jövőben olyan változásokra van szükség, amelyek egyszerre javítják az emberiség egészének életkörülményeit, és csökkentik a természetre gyakorolt hatását. A feladat nem könnyű, és nemzetközi összefogást igényel.

„A WWF úgy véli, hogy a fejlett államoknak támogatniuk kell a fejlődő országokat, tehát Kínát is. Csak így érhető el ugyanis, hogy az ottani gazdasági növekedés leginkább környezetbarát és hatékony technológiák alkalmazásával, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével menjen végbe.” – véli Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója. „Ezzel párhuzamosan pedig szigorítani kell a nemzetközi környezetvédelmi egyezményeket, melyeket következetesen be kell tartatni. Ezen kívül szükség van arra is, hogy minél több ország vegyen részt az együttműködésben, hiszen a globális klímaváltozás megfékezésében csakis közösen érhetünk el eredményeket.” – nyilatkozta a magyar szakember.

Szegeden nyaralok az idén!

Szegedi élménybeszámolóddal most egy családi nyaralást nyerhetsz!

Szicília

Magával ragadó hangulat, gyönyörű tájak, 113 900 Ft / fő / 7 éjtől