Bence
10 °C
25 °C

A világ legöregebb, lábon álló erdeje Borsodban

2007.07.30. 20:01
A bükkábrányi lignitbányában bukkantak rá a világon egyedülálló, nyolcmillió éves mocsárcipruserdőre. A fák épen maradtak, így az évgyűrűikből következtethetnek a kutatók a felső miocén kor klímájára.

A világon egyedülálló az a nyolcmillió éves mocsárcipruserdő-maradvány (taxodium), amit Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Bükkábrány térségében találtak egy bányaművelési területen. A 8 millió évvel ezelőtti mocsárcipruserdő fái épen maradtak és eredeti helyükön, álló helyzetben konzerválódtak, megőrizve eredeti faszerkezetüket. Bár korábban itt, és más lignitbányában is találtak egy-egy egyedülálló fatörzset, a kidőlt fák, facsoportok feltárása pedig a világ más tájain is gyakorinak számít, a most feltárt 16 fa nem szenesedett el és nem is kovásodott meg.

Eredeti forma és anyag

Az öt-hat méter magas, másfél-három méter átmérőjű fatörzsek az eredeti helyükön állnak, eredeti formájukban és anyagukban konzerválódtak - hangsúlyozta a lelet egyediségét Pusztai Tamás, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese.

A lelet azért kuriózum, mert a feltárt 16 fa nem szenesedett el és nem is kovásodott meg.

A fák eredetileg 30-40 méter magasak lehettek, a felső miocén korban (11,6-5,3 millió évvel ezelőtt) álltak ezen a helyen, amit akkor a Pannon-tó vízterülete borított, peremét pedig mocsaras részek tarkították. A mocsarat és a benne álló fákat egyszerre temette be egy hirtelen érkező óriási homokréteg, amit akár hatalmas homokvihar is okozhatott. A ciprusfákat hatméternyi homok borította be, és bár a fölöttük lévő részek elpusztultak, a fatörzsek épen megmaradtak.

Az erdő mintegy hatvan méter mélyen található, megmozdítani egyelőre egyik fát sem lehet, mivel a levegő és a nap kártékonyan hat a szerkezetükre. Egy fát megpróbáltak kiemelni a földből, ám ez lehetetlennek bizonyult, így még tizenöt fa várja, hogy megfelelő körülményeket teremtsenek a biztonságba helyezésükhöz.

Az évgyűrűk a klímáról árulkodnak

Az érintett területen a bánya leállította a kitermelést, a 15 fa körül eltávolították az iszapot, a fákat megtisztították, jelenleg mintegy 3500 négyzetméteres terepen zajlik a munka. Mivel a fák már elvesztették cellulóztartalmukat, és csak a plasztikus lignin maradt meg, a nedves konzerváló anyagból kikerülve fokozatosan kiszáradnak, szétrepedeznek, a külső részek lepattogzanak, és gyakorlatilag a kutatók szeme láttára porladnak szét.

A bükkábrányi leletek még szerves fák, így lehet rajtuk dendrokronológiai vizsgálatot végezni; vagyis a fák évgyűrűi alapján rekonstruálható az egykori klíma. A fák 300-400 évesek lehetnek, valószínűleg nem egyidősek, így a 15 fa évgyűrűiből akár 1000-1500 évet felölelő adatsort is összeállíthatnak.

Milliókba kerül a fák megmentése

Japánban már találtak épen maradt őskori erdőt, amit a kiszáradás ellen betonszarkofághoz hasonló szerkezettel borítottak be, hogy megőrizzék a fák állagát. A tervek szerint a bükkábrányi leleteket preparálják, majd csomagolják, és addig őrzik, míg biztonságos tárolásuk nem megoldott.

A számítások szerint egy fatörzs stabilizálása kétmillió forintba kerül és körülbelül 12 millió forint az az eljárás, ami az állagukat is megőrizné az utókornak. A múzeumi szakemberek keresik a források előteremtésének lehetőségét.