Natália
-3 °C
7 °C

Elolvadnak a síparadicsomok

2003.12.03. 14:57
Világszerte több száz kedvelt síparadicsom húzhatja le a rolót, mert a globális felemelegedés miatt egyre kevesebb a hó. Erre a következtetésre jut a zürichi egyetemen az ENSZ környezetvédelmi szervezete (UNEP) számára készített tanulmány.
A hó eltűnése gyakorlatilag minden olyan országot érint, amelyek a téli turizmusból élnek. Ausztriában előreláthatólag a következő 30-50 évben 300 méterrel feljebb húzódik a hóhatár. Az egyre emelkedő hőmérsékletek miatt a hóágyúzás is egyre drágább és nehézkesebb lesz. Ausztráliában 2070-re mind a kilenc síközpont léte okafogyottá válhat.

Az ENSZ szakértői a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) torinói konferenciáján ismertették jelentésüket. Eszerint a mélyebben fekvő területek bizonytalan hóhelyzete oda vezethet, hogy az Alpokban egyre magasabbra, egyre érzékenyebb élővilággal rendelkező területekre költöznek a sípályák, írta a Yahoo.

Az eredmények nyomán Schmitt Pál, a NOB környezetvédelmi bizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy a felmelegedés hatással lehet a következő téli olimpiiai játékok helyszínének kiválasztásánál. Schmitt szerint a NOB támogatja az új helyszíneket, viszont presztízsokokból nem szabad a közeljövőben használhatatlanná váló létesítményeket építeni.

Hóbiztos

Csúszik az idei szezon
A legtöbb osztrák síközpontban hiába foglaltak a hotelszobák, a hó csak nem akar megérkezni. Számos pályát így kényszerűen zárva tartanak, sok helyen csúsztatják a szezon kezdetét. Az alpesi bukószél (főn) a tiroli Jenbachban kedden 18 fokos meleget varázsolt. Síelni az Alpokban jelenleg csak a kétezer méter feletti pályákon lehet.

A zürichi egyetem kutatócsoportja a síközpontokban várható fejlemények elemzését az ENSZ klímaváltozási bizottságának (IPCC) adatai alapján végezte. Ebben az átfogó anyagban a világ több mint kétezer klímaszakértőjének számításait összesítik.

Hagyományosan akkor minősül "hóbiztosnak" egy síterület, ha tízből hét télen a decembertől április közepéig terjedő időszakban a hótakaró legalább száz napon át tartja a minimális 30-50 centiméteres vastagságot.

Kitzbühel lehet az első

Svájcban jelenleg a 230 síközpont 85 százaléka megfelel ennek a kritériumnak, viszont ez néhány évtizeden belül 44 százalékra eshet. Eközben az olasz és a német síterületek az alacsonyabb tengerszint feletti magasság miatt drámai hóvesztést szenvedhetnek el.

Rolf Bürki, Hans Elsasser és Bruno Abegg svájci kutatók a klímaváltozás egyik leghíresebb lehetséges áldozataként emlegetik a tiroli Kitzbühel környékét, amely szerencsétlenségére a tengerszint felett csupán 760 méteren fekszik.

Bizonytalanság

A változások a legkevésbé az amerikai Sziklás-hegység síparadicsomait érinthetik. A kutatók szerint előnyükre válik a magas fekvésük, és így megúszhatják a legrosszabb következményeket.

A számításokban mégis komoly bizonytalansági tényező marad. Az IPCC például abból indul ki, hogy 2100-ig 1,8-5,8 fokkal emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete. Így a legjobb esetben, vagyis az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásának jelentős visszaszorítása esetén, a téli sportokra alkalmas területek akár meg is maradhatnának mai helyükön.

Nem írják alá

A globális felmelegedés elleni összefogás végét jelentheti ugyanakkor, hogy Oroszország a gazdaságára ártalmas megszorítások miatt nem hajlandó ratifikálni a kiotói jegyzőkönyvet.

Az USA korábban hasonló indokkal zárkózott el a kezdeményezéstől. Moszkva nélkül pedig a jegyzőkönyvhöz csatlakozott országok túl kis részt képviselnek a világ szennyezéséből, így Kiotó nem léphet életbe.

Mindenkit sújt

Az UNEP vezérigazgatója, Klaus Töpfer szerint a globális felmelegedésben a szélsőséges időjárási helyzetek jelentik a legnagyobb kockázatot. Fokozódhat a szárazság, az áradások és a forgószelek pusztítása. A csapások a legszegényebb országokat fogják leginkább sújtani.

"A tanulmány viszont egyértelműen rámutat, hogy az ipari országok sem ússzák meg a felmelegedés következményeit. A változások nem csupán a környezet rendkívüli átalakulásában öltenek testet, de változásokat okoznak a gazdaságban és a társadalomban" - fejtegette Klaus Töpfer.

Síközpont épül Kékestetőn
A globális felmelegedéssel dacolva hárommilliárd forintos beruházással építenek síközpontokat Kékestetőn és Mátraházán. Mint már korábban írtuk, a három év alatt felépülő szabadidőközponthoz hóágyúkkal és ülőliftekkel ellátott, közel öt kilométer hosszú sípályahálózat tartozik majd.

Az abasári székhelyű Mátra Centrum Kft. a tervezett fejlesztés első ütemében kiszélesítette és lesimította a Kékestetőről induló 1800 méter hosszú déli sípályát, felújította a jelenleg működő felvonót, és egy új gyermekliftet helyezett üzembe. Felújítják az északi pályát is, valamint új pályákat és felvonókat építenek. A lifteket fogadó épületben szállodát, illetve egészségügyi szolgáltató részlegeket építenek. A megfelelő havat vízvezetékre kötött hóágyúkkal biztosítják.

Az építtetők hosszú távú befektetésként kezelik a sícentrumot, arra számítanak, hogy 20-25 év lesz a beruházás megtérülési ideje. A déli sípálya felvonói a tervek szerint december 15-én indulnak, egy napijegy ára 3500 forint lesz.