További Környezet cikkek
"A madarak a szokottnál korábban lerakják tojásaikat, a virágok hamarabb nyílnak, az emlősök előbb szakítják meg téli álmukat" - jelentette ki a The Globe-nak nyilatkozva Terry Root, a Stanford egyetem környezetkutató intézetének főmunkatársa.
Északon is meleg lesz
A változások a felszínes szemlélő számára kellemesnek tűnhetnek, különösen olyan hideg éghajlatú területeken, mint például Kanada. Egy évszázadon belül Saskatoonban ugyanolyan lehet a tavasz, mint most Párizsban. Viszont a szakértő a felmelegedés árnyoldalaira is felhívta a figyelmet. Sok élőlény nem tud majd alkalmazkodni a gyorsan változó tájhoz.
A vízimadarak, például a vadkacsák és a kanadai ludak populációja 50 százalékkal is megfogyatkozhat. A rovarok, a madarak és a növények továbbköltözése felgyorsíthatja az erdők pusztulását. "A fő problémát a különböző élőlények eltérő reakciója adja, hiszen valódi életközösségek bomlanak majd így fel" - mondta Terry Root.
A madár megy, a hernyók maradnak
A vándorfüzike négy különböző faja például a nyírfákat pusztító hernyókkal táplálkozik. Ahogy melegszik az időjárás, a madarak északabbra költöznek, de a hernyók helyben maradnak. "Vajon akkor mi fog történni, ha a madarak az elterjedési területük délebbi szegleteiből visszavonulnak, és már semmi nem szabályozza a hernyók populációját?" - tette fel a kérdést a kutató.
Munkatársai segítségével Terry Root kimutatta, hogy már 1473 növény-, és állatfaj esetében kimutatható az eddigi felmelegedés nyomán végbement jelentős változás. Egy másik kutatócsoport, Camille Parmesan biológus vezetésével, egy hasonló felmérésben a planktontól a medvéig 1904 fajnál mutatta ki a klímaváltás hatását.
Az Alpok már a forró korszakukat élik
Az Alpokban 1985 és 2000 között egy fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. Ez pontosan annyi, mint az azt megelőző 90 év alatt regisztrált változás. A világ átlaghőmérséklete ugyanakkor az elmúlt 100 év során 0,6-0,7 fokkal emelkedett. A svájci gleccserek 1850 óta eredeti méretük 75 százalékára zsugorodtak, áll a globális felmelegedés alpesi régióra gyakorolt hatását elemző tanulmányban.
A kutatók attól tartanak, hogy 2030-ig a gleccserek a 150 évvel ezelőtti méretük negyedére zsugorodhatnak. 2100-ban az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) becslései szerint elképzelhető, hogy alig 5 százalékot ér majd el ez az érték - ezzel Európa elveszítené legnagyobb ivóvízkészletét.
Felfelé húzódik a hóhatár
A Föld átlaghőmérsékletének 2050-re várt háromfokos emelkedése a kutatók szerint hamarabb jelentkezik az Alpokban. Egy ilyen változás a hóhatárt 3-500 méterrel emeli meg, így 1200 méteres tengerszint alatt nem lesz zárt hótakaró. A "hóbiztos" helyek száma megfeleződne, és ezzel a síturizmus is összeomlana. Az 1200-1500 méteren fekvő területeken is a jelenleginél egy-két hónappal rövidebb ideig maradna meg a hó.
Kevesebb csapadékra ugyanakkor nem kell számítani. Viszont hó helyett eső formájában érkezik majd, és gyorsabban le is fut, mert a könnyen felpuhuló alpesi talaj nem képes elraktározni. Még a villamosiparnak is fel kell készülnie a változásra, mert a duzzasztókban az éves vízmennyiség eloszlása másként alakul. Mivel az egy időben jelentkező nagyobb vízmennyiséget a folyóknak kell elvezetniük, növekszik az áradások veszélye is.