Lukács
7 °C
22 °C

Fővárosi pakuratavak

2002.11.28. 09:40
A többszöri tulajdonosváltás, a perek, a parlamenti bizottsági ülések és a több száz millió forint elköltése ellenére a XVIII. kerületi pakuratavak apokaliptikus vidéke még mindig Budapest egyik súlyos környezetszennyezési problémája. Ha nem lenne értékes a terület, vagy harminc évig az is maradna. A régóta húzódó ügy újabb fejleményeként a legfőbb ügyész kérésére az Országgyűlés felfüggesztette Mester László - a körzet szocialista országgyűlési képviselője és polgármestere - mentelmi jogát. A Magyar Narancs cikke.

A Tüzép a Ferihegy közelében évtizedeken keresztül veszélyeshulladék-lerakónak használt több egykori bányagödröt. A cég privatizációjáig irtózatos mennyiségű, háztartásban is használt kőolajszármazék - pakura - került a szigetelés nélküli gödrökbe. Így alakult ki a főváros egyik legrusnyább környezetszennyezése. A feketéllő bányateknőknek nemcsak a látványa elborzasztó, de az anyag egy része az évek során a talaj mélyebb rétegeibe szivárgott, fertőzve a környék felszín alatti vízkészleteit.

A Tüzép magánosításával átmenetileg a Raab-Karcher Kft.-é lett a terület, de a cég kiszagolhatta: ha ott marad, a szennyezés felszámolásába belepistul. Keresett hát

egy jóhiszemű balekot:

1995-ben a "tavak" a pakura miatt ideges XVIII. kerületi önkormányzat tulajdonába kerültek - s ezzel az ő kötelessége lett a kármentesítés. A kerület állítja: nem volt teljesen tisztában azzal, hogy mibe vágott bele. A mentesítésre kapott ugyan az eladótól 60 millió forintot, ám mai becslések szerint a terület kipofozása milliárdos tétel. Az önkormányzat szerint eddig már 400 milliót költöttek rá. (A környezetvédelmi felügyelőség egykori igazgatóhelyettese pár évvel később elzarándokolt a tavakhoz, és nagy nyilvánosság előtt a fejéhez kapva feljajdult: "Úristen, ez legalább másfél milliárd lesz.")

Az 1996-os környezetvédelmi törvény és a hatóság noszogatása 1997 őszén felrázta a felmérések nyomán döbbenten bámuló önkormányzatot, és közbeszerzési eljárást írt ki a szennyezés felszámolására. A környezetvédelmi felügyelőség direktíváinak megfelelően a pályázati kiírás csak az ingatlan területének kipucolásáról szólt, holott legalább a hivatalos szervek kapiskálhatták volna (mint ahogyan az önkormányzat által a kárfelméréssel megbízott egyik cég jelezte is), hogy a pakura átszivároghat a szomszédos MÁV és mások telkeire is. Ez a nemtörődömség később megbosszulta magát: a részben (de nagy pénzekért) megtisztított területekre a vasúttársaság földjéről visszaszivárgott a szennyeződés. (A parlament 2000-ig adós volt annak kodifikálásával, hogy miként kell elkészíteni egy tisztességes környezeti kárfelmérést; ezt végül a 2000/33. tv. rendezte.)

Az önkormányzat a kármentesítéssel a közbeszerzési pályázat nyertesét, az Elgoscar Kft.-t bízta meg. A testület időközben sikeresen pályázott a Baja Ferenc vezette Környezetvédelmi Minisztériumhoz is, ám a kormányváltás után az elfogadható bankgarancia hiányára hivatkozva a Pepó-féle vezetés 1999-ben felmondta a szerződést. A kerület és a minisztérium máig pereskedik emiatt: a Fővárosi Bíróság 2002. október 3-ai részítéletében első fokon az önkormányzatnak adott igazat. Ez azonban semmit sem változtat azon, hogy az elkezdett munkálatok három éve leálltak. Mi több, a szomszédos MÁV ingatlanjáról elindult visszaszennyeződés miatt az önkormányzat a vasúttal is tengelyt akasztott.

A legfőbb ügyész az 1997. őszi események miatt kérte ki a parlamenttől a szocialista polgármestert-képviselőt. Az Orbán-kormány idején a Környezetvédelmi Minisztérium kérésére a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által elvégzett vizsgálat ugyanis megállapította: a Mester László vezette önkormányzat több ponton megsértette a közbeszerzési törvényt, és a tárca megtévesztésével jogtalan haszonra próbált szert tenni. A legfőbb ügyész Országgyűlésnek küldött átiratában az áll, hogy Mester László a XVIII. kerület polgármestereként 1997. október 30-án pályázatot nyújtott be a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz, a Központi Környezetvédelmi Alap terhére 180 millió forint vissza nem térítendő és 180 millió forint viszszatérítendő támogatásért a pakuratavak szennyezésmentesítésére. A pályázatban az önkormányzat összköltségként 599 millió forintot határozott meg, amelyből az önrész 240 millió forint volt. Ám 1997. november 5-én az önkormányzat által lefolytatott közbeszerzési eljárást az Elgoscar Kft. nyerte 266 millió forint megvalósítási költséggel, amely összegre a felek szerződést is kötöttek. A főügyész szerint Mester László a pályázat benyújtásakor nem tájékoztatta a döntéshozót arról, hogy egy közbeszerzési eljárás lezárult, és annak eredményeképpen 266 millió forintos vállalkozói díj fejében a kármentesítésről már megállapodtak. Az ügyészség szerint az állami támogatást nem lehetett volna megítélni, mert a beruházás költségének teljes összegével rendelkezett az önkormányzat.

A minisztérium a pályázatot 1997. november 12-én kedvezően bírálta el, mert nem tudott az önkormányzat által meghirdetett közbeszerzési eljárás eredményéről. Az ügyészség alapos gyanúja szerint egy magánokirat-hamisításon keresztül így valósult meg a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének kísérlete - az ügyben vádemelés várható.

Mindenesetre a nyomozók által meg-meglátogatott polgármesternek a helyi ellenfelei már mentelmi jogának megvonása előtt nekimentek. Az önkormányzati választások előtt több tízezer névtelen szórólap került utcára, majd szeptemberben "A szégyen napja" címmel tartott tüntetésen

a helyi Fidesz azzal vádolta

a képviselőt, hogy lejáratta a kerületet, elfeledkezve arról, hogy a pályázatokkal kapcsolatos döntéseket a jelenlegi kerületi ellenzék (a Fidesz) - állításuk szerint alulinformálva - rendre megszavazta. (Mestert egyébként tavasszal és ősszel is jelentős többséggel választották meg képviselővé, illetve polgármesterré.)

Ughy Attila környezetpolitikus, a helyi Fidesz frakcióvezetője, aki az előző ciklusban az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága elé vitte az esetet, elmondta: nem érti, hogy ha az önkormányzat úgy látta, hogy valamit 260 millióból meg lehet csinálni rendesen, akkor hogyan tudott hamarjában 599 milliós tervet készíteni: vagyis a fő kérdés az, hogy a polgármester miért tévesztette meg a hatóságokat. Szerinte "ezer sebből vérzik maga a kármentesítés" is, mert olyan technológiával kezdtek dolgozni egy lakókörnyezetben, amit Közép-Európában még nem alkalmaztak. Úgy látja, hogy már akkor hibát követett el a testület, amikor a Raab-Karchertől átvette a területet, mert nem mérte fel, hogy ez mennyibe fog kerülni. (Az akkori ellenzék nem szavazta meg az ingatlan átvételét.) "A napnál is világosabb, hogy a hibák sorozata önkormányzati vagyonvesztést okozott" - vélte a fideszes politikus.

A polgármester viszont már a gyanúsítás alapját sem érti. Mivel az állam felé beadott közel 600 milliós projekt tervében ugyanakkora önrészt szerepeltettek, mint amikor a közbeszerzési eljárást kidoboltatták, ha megfeszülnek, sem tudnak úgy kikerülni az egészből, hogy észrevétlenül kispórolják a saját részüket - érvelt. Mester László állítja: nem tudták, mikor értesülnek arról, hogy nyertek-e a minisztérium pályázatán, miközben a környezetvédelmi hatóság által megállapított határidő vészesen közelgett, és dönteniük kellett a közbeszerzésről. Úgy okoskodtak: vagy nem jutnak állami forráshoz, és megcsináltatják a nyertessel a munkát abból, ami a kasszában van, vagy nyernek, és akkor a szerződéskötés során tisztázzák a minisztériummal a dolgokat. E manőver szerintük

jogilag azért védhető,

mert a közben elvégzett aktualizáló kárfelmérés sokkal jelentősebb szennyeződést mutatott, mint korábban. A közbeszerzés kiírásakor fennálló körülmények módosulásával tehát a közbeszerzési törvény olyan vizeire sodródtak, ahol már lehet módosítani a nyertesekkel megkötött szerződést. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint viszont rossz volt az iránytű.

Mester László leszögezte: a Baja vezette tárcát messzemenően tájékoztatták arról, hogy amikor nyertek, kibővítették a kivitelezői szerződést, és további két céget, valamint egy kísérleti, ám az Egyesült Államokban már bevált technológiát vontak be a munkába. A környezetvédelmi felügyelőség meg is állapította: a kerület a költségesebb, de a nagyobb biztonsággal járó megoldást választotta. A gyanúsított politikus vélelme az, hogy a Pepó-féle tárca a pénzre áhítozva egy csomó, ellenzéki (MSZP-SZDSZ) vezetésű önkormányzattal kötött szerződést felbontott. Ha ez nem történik meg, már rég tiszta lenne a terület - vélekedett Mester László. A képviselő-polgármester kalkulációi szerint közel 400 millió forintot költöttek el saját költségvetésükből, miközben a minisztériumtól csak 26 millió forint érkezett; a megbízott cégek munkáját így csak részben tudták ellentételezni.

A parlament környezetvédelmi bizottsága az előző ciklusban két alkalommal is napirendre tűzte a témát, és a kerület azt a tanácsot kapta, hogy vadásszon tőkeerős befektetőre. Kétévi pereskedés, újabb, még riasztóbb kárfelmérés (csak 2002-ben derült ki pontosan, mekkora a terület), a kényszerű munkaszünet, a visszaszennyeződés után az önkormányzat így is tett: kínjában adásvételi szerződést kötött az Auchan üzletközpont hálózat által megbízott Hyper Immo Kft.-vel a terület eladásáról. Ughy Attila szerint a kerület ezt már évekkel ezelőtt is megtehette volna, amikor még sokkal jobb pozícióban volt. A városrész megszabadulhat a környezeti és anyagi nyűgtől, de esélye sincs, hogy a tisztításba beleölt pár száz millió forintot viszontláthassa, mert az ingatlan értéke és a mentesítés közötti differenciát néhány tíz millió forintban állapították meg (köszönhetően a visszaszennyezésnek is). Ráadásul a szerződés értelmében az Auchan ki is hátrálhat az üzletből, ha közben rájön, hogy számára mégsem rentábilis a befektetés. Ehhez elég annyi, ha olyan kármentesítési tervet nyújt be a környezeti hatósághoz, amit az nem fogad el.

"Egyébként is, nálunk csak az új tulajdonos jóindulatán múlik, hogy elvégzi-e tisztességgel a szennyezés felszámolását" - állítja Illés Zoltán, a környezetvédelmi bizottság fideszes alelnöke, aki szeptember elején már interpellálta Kóródi Máriát a témában. A politikus szerint a minisztériumnak árgus szemmel kellene figyelnie minden ilyen ügyet, mert a környezetvédelmi felügyeleteknek nincs megfelelő költségvetési fedezetük arra, hogy rendszeresen és adekvát módon ellenőrizhessék a környezeti károk felszámolását. Egy három megyére kiterjedő felügyelet képtelen ezzel megbirkózni, ezért többnyire kevés az esély arra, hogy egy ilyesfajta ügy környezetvédelmi szempontból ne kudarccal végződjön. Főleg, hogy sokszor a kárfelmérések hitelessége is megkérdőjeleződik: Illés szerint ugyanis ha egy cég megvesztegeti a rendszer több tagját, akkor is messze jobb évet zár, mintha a tényleges károk tényleges felszámolására törekszik. Ezért

az államnak akkor is kötelessége

figyelemmel kísérni egy hajdan a tulajdonába tartozó szennyezett ingatlan utóéletét, ha a felelősséget már átadta az új tulajdonosnak. De ennek egyelőre nyoma sincs: így eshetett meg a pakuratavak kapcsán az az abszurditás, hogy a forráshiányos önkormányzat nem értesült arról a 120 millió forintról, amit az ÁPV Rt. a Tüzép privatizációjakor arra az esetre helyezett letétbe, ha egy következő tulajnak többletkiadása lenne a mentesítéskor.

Az országban hat éve külön kármentesítési program folyik az állami felelősségű területek tisztítására. Azóta évente 5-15 helyen indul be valami munka: vagy tényfeltárás, vagy elhárítás. "Mivel még több, két háború közti szennyezés is a földben lappang, legalább 30 évre való munka van" - nyilatkozta a Narancsnak Kónya Károly, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője. Eddig évente egy-másfél milliárd forint volt a környezetvédelmi tárca által kezelt országos kármentesítési program számláján. "Ez a semminél csak egy kicsit volt több, hiszen csupán a balatonfűzfői Nitrokémia környezetének ártalmatlanítására 8 milliárd forintra lenne szükség. 2003-ban már 4 milliárd forint lesz az ÁPV Rt.-nél az állami felelősségű szennyezések felszámolására, de a környezetvédelmi tárca költségvetésében nem lesz forrás erre" - tájékoztatott Illés Zoltán. A politikus az Egyesült Államokban megálmodott Superfound meghonosításában - a múlt környezeti kárainak felszámolására szánt nagy összegű alap létrehozásában - látja annak a zálogát, hogy az ország kipucolása ne tartson végtelenül sokáig.

Linder Bálint

Forrás: Magyar Narancs

  • Keress a legjobb térképes keresőn eladó ingatlanokat!
  • Keress Budapesten albérletet az Otthontérképes keresővel
  • Térképen a Budapesti eladó ingatlanok. Itt megtalálod Te is amit keresel.