Miklós
-7 °C
2 °C

Fővárosi pakuratavak

2002.11.28. 09:40
A többszöri tulajdonosváltás, a perek, a parlamenti bizottsági ülések és a több száz millió forint elköltése ellenére a XVIII. kerületi pakuratavak apokaliptikus vidéke még mindig Budapest egyik súlyos környezetszennyezési problémája. Ha nem lenne értékes a terület, vagy harminc évig az is maradna. A régóta húzódó ügy újabb fejleményeként a legfőbb ügyész kérésére az Országgyűlés felfüggesztette Mester László - a körzet szocialista országgyűlési képviselője és polgármestere - mentelmi jogát. A Magyar Narancs cikke.

A Tüzép a Ferihegy közelében évtizedeken keresztül veszélyeshulladék-lerakónak használt több egykori bányagödröt. A cég privatizációjáig irtózatos mennyiségű, háztartásban is használt kőolajszármazék - pakura - került a szigetelés nélküli gödrökbe. Így alakult ki a főváros egyik legrusnyább környezetszennyezése. A feketéllő bányateknőknek nemcsak a látványa elborzasztó, de az anyag egy része az évek során a talaj mélyebb rétegeibe szivárgott, fertőzve a környék felszín alatti vízkészleteit.

A Tüzép magánosításával átmenetileg a Raab-Karcher Kft.-é lett a terület, de a cég kiszagolhatta: ha ott marad, a szennyezés felszámolásába belepistul. Keresett hát

egy jóhiszemű balekot:

1995-ben a "tavak" a pakura miatt ideges XVIII. kerületi önkormányzat tulajdonába kerültek - s ezzel az ő kötelessége lett a kármentesítés. A kerület állítja: nem volt teljesen tisztában azzal, hogy mibe vágott bele. A mentesítésre kapott ugyan az eladótól 60 millió forintot, ám mai becslések szerint a terület kipofozása milliárdos tétel. Az önkormányzat szerint eddig már 400 milliót költöttek rá. (A környezetvédelmi felügyelőség egykori igazgatóhelyettese pár évvel később elzarándokolt a tavakhoz, és nagy nyilvánosság előtt a fejéhez kapva feljajdult: "Úristen, ez legalább másfél milliárd lesz.")

Az 1996-os környezetvédelmi törvény és a hatóság noszogatása 1997 őszén felrázta a felmérések nyomán döbbenten bámuló önkormányzatot, és közbeszerzési eljárást írt ki a szennyezés felszámolására. A környezetvédelmi felügyelőség direktíváinak megfelelően a pályázati kiírás csak az ingatlan területének kipucolásáról szólt, holott legalább a hivatalos szervek kapiskálhatták volna (mint ahogyan az önkormányzat által a kárfelméréssel megbízott egyik cég jelezte is), hogy a pakura átszivároghat a szomszédos MÁV és mások telkeire is. Ez a nemtörődömség később megbosszulta magát: a részben (de nagy pénzekért) megtisztított területekre a vasúttársaság földjéről visszaszivárgott a szennyeződés. (A parlament 2000-ig adós volt annak kodifikálásával, hogy miként kell elkészíteni egy tisztességes környezeti kárfelmérést; ezt végül a 2000/33. tv. rendezte.)

Az önkormányzat a kármentesítéssel a közbeszerzési pályázat nyertesét, az Elgoscar Kft.-t bízta meg. A testület időközben sikeresen pályázott a Baja Ferenc vezette Környezetvédelmi Minisztériumhoz is, ám a kormányváltás után az elfogadható bankgarancia hiányára hivatkozva a Pepó-féle vezetés 1999-ben felmondta a szerződést. A kerület és a minisztérium máig pereskedik emiatt: a Fővárosi Bíróság 2002. október 3-ai részítéletében első fokon az önkormányzatnak adott igazat. Ez azonban semmit sem változtat azon, hogy az elkezdett munkálatok három éve leálltak. Mi több, a szomszédos MÁV ingatlanjáról elindult visszaszennyeződés miatt az önkormányzat a vasúttal is tengelyt akasztott.

A legfőbb ügyész az 1997. őszi események miatt kérte ki a parlamenttől a szocialista polgármestert-képviselőt. Az Orbán-kormány idején a Környezetvédelmi Minisztérium kérésére a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által elvégzett vizsgálat ugyanis megállapította: a Mester László vezette önkormányzat több ponton megsértette a közbeszerzési törvényt, és a tárca megtévesztésével jogtalan haszonra próbált szert tenni. A legfőbb ügyész Országgyűlésnek küldött átiratában az áll, hogy Mester László a XVIII. kerület polgármestereként 1997. október 30-án pályázatot nyújtott be a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz, a Központi Környezetvédelmi Alap terhére 180 millió forint vissza nem térítendő és 180 millió forint viszszatérítendő támogatásért a pakuratavak szennyezésmentesítésére. A pályázatban az önkormányzat összköltségként 599 millió forintot határozott meg, amelyből az önrész 240 millió forint volt. Ám 1997. november 5-én az önkormányzat által lefolytatott közbeszerzési eljárást az Elgoscar Kft. nyerte 266 millió forint megvalósítási költséggel, amely összegre a felek szerződést is kötöttek. A főügyész szerint Mester László a pályázat benyújtásakor nem tájékoztatta a döntéshozót arról, hogy egy közbeszerzési eljárás lezárult, és annak eredményeképpen 266 millió forintos vállalkozói díj fejében a kármentesítésről már megállapodtak. Az ügyészség szerint az állami támogatást nem lehetett volna megítélni, mert a beruházás költségének teljes összegével rendelkezett az önkormányzat.

A minisztérium a pályázatot 1997. november 12-én kedvezően bírálta el, mert nem tudott az önkormányzat által meghirdetett közbeszerzési eljárás eredményéről. Az ügyészség alapos gyanúja szerint egy magánokirat-hamisításon keresztül így valósult meg a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének kísérlete - az ügyben vádemelés várható.

Mindenesetre a nyomozók által meg-meglátogatott polgármesternek a helyi ellenfelei már mentelmi jogának megvonása előtt nekimentek. Az önkormányzati választások előtt több tízezer névtelen szórólap került utcára, majd szeptemberben "A szégyen napja" címmel tartott tüntetésen

a helyi Fidesz azzal vádolta

a képviselőt, hogy lejáratta a kerületet, elfeledkezve arról, hogy a pályázatokkal kapcsolatos döntéseket a jelenlegi kerületi ellenzék (a Fidesz) - állításuk szerint alulinformálva - rendre megszavazta. (Mestert egyébként tavasszal és ősszel is jelentős többséggel választották meg képviselővé, illetve polgármesterré.)

Ughy Attila környezetpolitikus, a helyi Fidesz frakcióvezetője, aki az előző ciklusban az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága elé vitte az esetet, elmondta: nem érti, hogy ha az önkormányzat úgy látta, hogy valamit 260 millióból meg lehet csinálni rendesen, akkor hogyan tudott hamarjában 599 milliós tervet készíteni: vagyis a fő kérdés az, hogy a polgármester miért tévesztette meg a hatóságokat. Szerinte "ezer sebből vérzik maga a kármentesítés" is, mert olyan technológiával kezdtek dolgozni egy lakókörnyezetben, amit Közép-Európában még nem alkalmaztak. Úgy látja, hogy már akkor hibát követett el a testület, amikor a Raab-Karchertől átvette a területet, mert nem mérte fel, hogy ez mennyibe fog kerülni. (Az akkori ellenzék nem szavazta meg az ingatlan átvételét.) "A napnál is világosabb, hogy a hibák sorozata önkormányzati vagyonvesztést okozott" - vélte a fideszes politikus.

A polgármester viszont már a gyanúsítás alapját sem érti. Mivel az állam felé beadott közel 600 milliós projekt tervében ugyanakkora önrészt szerepeltettek, mint amikor a közbeszerzési eljárást kidoboltatták, ha megfeszülnek, sem tudnak úgy kikerülni az egészből, hogy észrevétlenül kispórolják a saját részüket - érvelt. Mester László állítja: nem tudták, mikor értesülnek arról, hogy nyertek-e a minisztérium pályázatán, miközben a környezetvédelmi hatóság által megállapított határidő vészesen közelgett, és dönteniük kellett a közbeszerzésről. Úgy okoskodtak: vagy nem jutnak állami forráshoz, és megcsináltatják a nyertessel a munkát abból, ami a kasszában van, vagy nyernek, és akkor a szerződéskötés során tisztázzák a minisztériummal a dolgokat. E manőver szerintük

jogilag azért védhető,

mert a közben elvégzett aktualizáló kárfelmérés sokkal jelentősebb szennyeződést mutatott, mint korábban. A közbeszerzés kiírásakor fennálló körülmények módosulásával tehát a közbeszerzési törvény olyan vizeire sodródtak, ahol már lehet módosítani a nyertesekkel megkötött szerződést. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint viszont rossz volt az iránytű.

Mester László leszögezte: a Baja vezette tárcát messzemenően tájékoztatták arról, hogy amikor nyertek, kibővítették a kivitelezői szerződést, és további két céget, valamint egy kísérleti, ám az Egyesült Államokban már bevált technológiát vontak be a munkába. A környezetvédelmi felügyelőség meg is állapította: a kerület a költségesebb, de a nagyobb biztonsággal járó megoldást választotta. A gyanúsított politikus vélelme az, hogy a Pepó-féle tárca a pénzre áhítozva egy csomó, ellenzéki (MSZP-SZDSZ) vezetésű önkormányzattal kötött szerződést felbontott. Ha ez nem történik meg, már rég tiszta lenne a terület - vélekedett Mester László. A képviselő-polgármester kalkulációi szerint közel 400 millió forintot költöttek el saját költségvetésükből, miközben a minisztériumtól csak 26 millió forint érkezett; a megbízott cégek munkáját így csak részben tudták ellentételezni.

A parlament környezetvédelmi bizottsága az előző ciklusban két alkalommal is napirendre tűzte a témát, és a kerület azt a tanácsot kapta, hogy vadásszon tőkeerős befektetőre. Kétévi pereskedés, újabb, még riasztóbb kárfelmérés (csak 2002-ben derült ki pontosan, mekkora a terület), a kényszerű munkaszünet, a visszaszennyeződés után az önkormányzat így is tett: kínjában adásvételi szerződést kötött az Auchan üzletközpont hálózat által megbízott Hyper Immo Kft.-vel a terület eladásáról. Ughy Attila szerint a kerület ezt már évekkel ezelőtt is megtehette volna, amikor még sokkal jobb pozícióban volt. A városrész megszabadulhat a környezeti és anyagi nyűgtől, de esélye sincs, hogy a tisztításba beleölt pár száz millió forintot viszontláthassa, mert az ingatlan értéke és a mentesítés közötti differenciát néhány tíz millió forintban állapították meg (köszönhetően a visszaszennyezésnek is). Ráadásul a szerződés értelmében az Auchan ki is hátrálhat az üzletből, ha közben rájön, hogy számára mégsem rentábilis a befektetés. Ehhez elég annyi, ha olyan kármentesítési tervet nyújt be a környezeti hatósághoz, amit az nem fogad el.

"Egyébként is, nálunk csak az új tulajdonos jóindulatán múlik, hogy elvégzi-e tisztességgel a szennyezés felszámolását" - állítja Illés Zoltán, a környezetvédelmi bizottság fideszes alelnöke, aki szeptember elején már interpellálta Kóródi Máriát a témában. A politikus szerint a minisztériumnak árgus szemmel kellene figyelnie minden ilyen ügyet, mert a környezetvédelmi felügyeleteknek nincs megfelelő költségvetési fedezetük arra, hogy rendszeresen és adekvát módon ellenőrizhessék a környezeti károk felszámolását. Egy három megyére kiterjedő felügyelet képtelen ezzel megbirkózni, ezért többnyire kevés az esély arra, hogy egy ilyesfajta ügy környezetvédelmi szempontból ne kudarccal végződjön. Főleg, hogy sokszor a kárfelmérések hitelessége is megkérdőjeleződik: Illés szerint ugyanis ha egy cég megvesztegeti a rendszer több tagját, akkor is messze jobb évet zár, mintha a tényleges károk tényleges felszámolására törekszik. Ezért

az államnak akkor is kötelessége

figyelemmel kísérni egy hajdan a tulajdonába tartozó szennyezett ingatlan utóéletét, ha a felelősséget már átadta az új tulajdonosnak. De ennek egyelőre nyoma sincs: így eshetett meg a pakuratavak kapcsán az az abszurditás, hogy a forráshiányos önkormányzat nem értesült arról a 120 millió forintról, amit az ÁPV Rt. a Tüzép privatizációjakor arra az esetre helyezett letétbe, ha egy következő tulajnak többletkiadása lenne a mentesítéskor.

Az országban hat éve külön kármentesítési program folyik az állami felelősségű területek tisztítására. Azóta évente 5-15 helyen indul be valami munka: vagy tényfeltárás, vagy elhárítás. "Mivel még több, két háború közti szennyezés is a földben lappang, legalább 30 évre való munka van" - nyilatkozta a Narancsnak Kónya Károly, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője. Eddig évente egy-másfél milliárd forint volt a környezetvédelmi tárca által kezelt országos kármentesítési program számláján. "Ez a semminél csak egy kicsit volt több, hiszen csupán a balatonfűzfői Nitrokémia környezetének ártalmatlanítására 8 milliárd forintra lenne szükség. 2003-ban már 4 milliárd forint lesz az ÁPV Rt.-nél az állami felelősségű szennyezések felszámolására, de a környezetvédelmi tárca költségvetésében nem lesz forrás erre" - tájékoztatott Illés Zoltán. A politikus az Egyesült Államokban megálmodott Superfound meghonosításában - a múlt környezeti kárainak felszámolására szánt nagy összegű alap létrehozásában - látja annak a zálogát, hogy az ország kipucolása ne tartson végtelenül sokáig.

Linder Bálint

Forrás: Magyar Narancs

  • Keress a legjobb térképes keresőn eladó ingatlanokat!
  • Keress Budapesten albérletet az Otthontérképes keresővel
  • Térképen a Budapesti eladó ingatlanok. Itt megtalálod Te is amit keresel.

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.