A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai hétvégén találták meg egy parlagi sas tetemét a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetben. A madarat a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosai vizsgálták meg, és a röntgen során két légpuskalövedéket találtak az állat fejében. A tetem további vizsgálata folyik, hiszen nem egyértelmű, hogy a rendszerint óvatos madár hogy engedhette az elkövetőket olyan közel, hogy azok légpuskával meglőhessék. Egyelőre nem zárható ki, hogy a parlagi sas esetleg mérgezés, vagy egyéb ok miatt már legyengült állapotban volt, amikor meglőtték.
A már tömegessé vált mérgezéses esetek mellett aggasztó tény, hogy a szakemberek szinte minden évben találnak meglőtt sast és szétlőtt sasfészket is. A mérgezéssel ellentétben a lövéses eseteknél biztosan kijelenthető, hogy a szándékos pusztítás célpontjai maguk a fokozottan védett ragadozómadarak, hiszen hazánkban minden ragadozómadár védett, így nem merülhet fel a vadászható fajjal történő összetévesztés lehetősége.
Az MME nyilvántartása szerint 2002-ben Békésben lőttek bele egy parlagisas-fészekbe, ami később leszakadt, és az egyik fióka el is pusztult. Egy évvel később Nagykunságból került elő egy meglőtt, szlovák gyűrűs parlagi sas teteme. 2005-ben szintén a Hevesben akadtak egy megsörétezett fiatal parlagi sas tetemére, 2006 decemberében pedig a Mezőségben találtak egy öreg parlagi sast, aminek a fejében és a testében számos sörétszem volt (a madár röpképtelen és az egyik szemére vak lett). Legutóbb 2007-ben a Hernád-völgyben lőttek szét egy parlagisas-fészket, az évek óta ott költő pár azóta eltűnt a territóriumból.
A vadállomány pusztítói más ragadozó madárfajokat sem kíméltek. 2008 februárjában egy öreg hím kerecsensólymot lőttek le Heves megyében. A fokozottan védett sólymot lelövő tettest azóta sem találta meg a rendőrség. A jelenség sajnos nem egyedülálló, a Skócia madárvédői is küzdenek mind a mérgezés, mind a lövéses esetek problémájával. Ott a közel 300 felderített esetből csak 26 esetben született elmarasztaló bírósági ítélet.