Árpád
-2 °C
9 °C

Zsugorodnak a magyar tavak

2003.09.19. 11:29
Az idei hőség és szárazság drámai hatással volt hazánk természetes vizeire: a Balaton, a Velencei-tó és a Duna alacsony vízállása helyenként minden eddigi rekordot megdöntött. A vízpótlást ugyanakkor sem a vízügyesek, sem a klímakutató nem javasolja, bele kell törődni abba, hogy összemennek a tavak.
Idén nyáron Európa-szerte nagy volt a szárazság az átlagosnál jóval kevesebb csapadék miatt. Mindennek a következménye talán a természetes vizeink apadásán látszik a legjobban: a Balatonnál több száz métert kell gyalogolni a mély vízig, a Dunán pedig a hajózást is akadályozza az alacsony vízszint.

Ilyen még nem volt

A Duna néhány szakaszán száz éve nem mértek ilyen alacsony vízállást, mondta el az Indexnek Antal Gábor, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársa. Paksnál például az eddigi rekordnál húsz centiméterrel alacsonyabb volt a vízállás.

A szakértő szerint mindennek már most is számos negatív következménye van, például az előbukkanó gázlók miatt nehezebbé vált a hajózás, a víz felmelegedése és az oxigénhiány pedig a halak életét nehezíti meg. Antal Gábor tudomása szerint az apadás vízminőségi, higiéniai és vízellátási problémákat nem okozott.

Az éghajlatváltozást kutató Zágoni Miklós fizikus az Indexnek azt nyilatkozta, hogy szerinte most nemcsak arról van szó, hogy száraz és csapadékos időszakok váltják egymást, a statisztikák ugyanis egy jelentősebb változásról árulkodnak.

Összemegy a Balaton?

Zágoni példaként hozta fel a Balaton vízszintjét, amely szárazság miatt még sohasem volt ilyen alacsony. Hasonlóan alacsony vízállást 1921-ben mértek utoljára, de akkor mesterségesen eresztették le a tó vizét, hogy feltölthessék a Sió-csatornát.

A kutató elmondta: a meteorológiai statisztikák szerint 1998 volt a legmelegebb év, amelyet 1999-ben egy kisebb enyhülés követett sőt, ugyanebben az évben egy nagy esőzés annyira felduzzasztotta a Balaton, hogy le kellett engedni a vizéből. A zsilipeket ekkor lezárták, és most már 41 hónapja nem nyitották ki azokat.

Eddig két évnél hosszabb ideig nem csökkent a Balaton vízszintje, ezért a mostani helyzet Zágoni szerint igencsak kirívó. Számításai szerint az is bekövetkezhet, hogy 2-3 éven belül még összébb húzódik a tó, amelynek katasztrofális következményei lehetnek a Balaton környéki ingatlanok értékére.

A klímakutató szerint nem valószínű, hogy tíz évig szárazság maradjon, a csapadék jönni fog, és az is elképzelhető, hogy a tavak újra feltöltődnek. A kérdés csupán az, hogy mikor jönnek a nagy esők, az esőzések után mikor fog visszatérni a szárazság, és az mennyi ideig fog tartani.

Nem kell pótolni

A napokban készült el a Balaton mesterséges vízpótlásáról szóló hatástanulmány, amely szerint nem lenne célszerű a Rába vizét a Balatonba vezetni. A műszaki egyetem környezetvédelmi tanszékének jelentése ehelyett a vízszint szabályozási rendjének megváltoztatását, illetve helyi intézkedéseket - kotrást és partrendezést - javasol.

A mesterséges vízpótlást az általunk megkérdezett szakemberek sem támogatják. Antal Gábor szerint nem érdemes beavatkozni, mert ez egy természetes folyamat; egyszerűen tudomásul kell venni, hogy a környezeti hatások miatt időnként visszaszorul az élet. Zágoni Miklós nem támogatja a vízpótlást, mert a valódi megoldás a klímaváltozás megfékezése lenne. Szerinte szembe kell nézni azzal a helyzettel, hogy a Balaton víztükre összehúzódik.