A most felfedezett megkövesedett organizmusok annak idején fotoszintézis segítségével hasznosították a Nap energiáját, számolt be eredményeiről a Nature szaklap hasábjain Michael Tice és Donald Lowe, a Stanford egyetem geológusai.
Kiköpött alga
Az őskövületek szerkezete hasonlít az öblökben és lagúnákban most élő algákéra. A rendkívüli jelentőségű leletet a dél-afrikai Buck Reef üledékes rétegben, Barberton település közelében találták. Az egykor tenger borította térség Dél-Afrika keleti részén fekszik, a Krüger nemzeti park és Szváziföld királyság közé ékelődve, emlékeztet az APA hírügynökség.
A felfedezés megerősíti az őstörténet kezdeteit átszabni próbáló, szakmai körökben erősen vitatott elméletet, amelyet az Ausztrália területén talált hasonló leletek alapján fogalmaztak meg. Akkoriban a kritikusok azzal érveltek, hogy az ausztrál kövületek talán nem is biológiai eredetűek.
Újabb megerősítés
Az új felfedezéssel ez biztosan nem fog előfordulni. "A jó állapotban megmaradt organizmusok szerkezete efelől nem hagy kétséget" - jelentette ki Nicolas Beukes, a johannesburgi RAU egyetem geológusa. Beukes, aki kísérő cikkben méltatja Tice és Lowe felfedezésének jelentőségét, az ősi élőlényeket napsütötte sekély élővizek algaszőnyegéhez hasonlítja.
Őskövületek olyan élőlények után maradnak, amelyek a különös körülményeknek hála elpusztulásukkal nem bomlanak el, hanem eredeti struktúrájukat megőrizve fennmaradnak. Az egykori élő szövetet ásványi anyagok itatják át, amelyek idővel kristályossá alakulnak, és megőrzik az eredeti formákat. Az ilyen leletek rendkívüli fontossággal bírnak az evolúció kutatásában, és fontos nyomokat szolgáltatnak a térség egykori földrajzi és ökológiai adottságairól.