Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Feltalálták a kreativitáshányadost

2005.10.20. 11:46
Mérhetővé vált a kreativitás, az átlagos értéke száz - tudtuk meg egy magyar tréningcég, a Lullenstyd sajtótájékoztatóján. A másfél órás tesztkitöltés után két héttel emailben tájékoztatnak, hogy az enyém 99, ami majdnem teljesen átlagos. Bár nem tudhatom hogy jött ki vagy mire jó, ha akarom, kilencvenezerért eljárhatok a fejlesztő kurzusra.

Tallér József, a Lullenstyd Studio vezetője október elején jelentette be az új magyar találmányt, a kreativitáshányadost: a CQ mérésére alkalmas tesztet a cég kutatócsoportja dolgozta ki. "Az eredmény egyetlen számérték, melynek nagysága arányos a kreativitás mértékével. A CQ - akárcsak az IQ - átlagos értéke 100. A 80 alatti érték alacsony, míg a 120 feletti magas kreativitást jelez; az igazán kiemelkedő kreatív képességekkel rendelkezők CQ-ja 140 és 160 közötti" - fogalmaz a cég weboldalán közölt ismertető.

Kipróbáltuk, 100 az átlag

A kreativitás mérése másfél óráig tart, a példákat időre kell megoldani, egyenként 3-8 perc alatt. A feladatok nagy részét már jól ismerjük különféle pszichológiai tesztekből, ami azért is meglepő, mert az egyik fontos információ, amit a teszt kitöltése előtt közöltek velünk, hogy a feladatok újszerűek. "A korábbi kreativitástesztekkel ellentétben a most kifejlesztett teszt magas pontszámot adó kitöltése nem tanulható meg, így eredménye jóval megbízhatóbb" - fogalmaz a weboldalon olvasható ismertető.

Meg kell például mondani, hogy mire használható a tégla az építkezésen kívül, milyen fogalmakkal köthető össze a ceruza és a torony, különféle találmányokat kell kitalálnunk, majd érdekes találmányokról készült rajzok alapján kell leírnunk, vajon mik lehetnek azok. Kedvencünkben rengeteg nonfiguratív ábráról kell megmondanunk, tetszik, kicsit tetszik, kicsit sem tetszik vagy egyáltalán nem tetszik (az a kerek szélű, de mégis kicsit szögletes tetszik). Aztán minél több dolgot kell felsorolnunk, amivel világítani lehet, ha elmegy az áram (mobiltelefon, gyertya, szentjánosbogár, gyufa, elemlámpa, napfény, holdfény, óra, macska szeme, világítós bot - tud még valaki valamit?)

Nem sokat árulnak el

Az hányados értékeinek megállapításához Tallér ezer fővel töltette ki a tesztet, és az eredmények szórása alapján állapította meg az átlagos százas pontszámot. "Két százalék esett a kiemelkedően magas, 125 pont feletti tartományba" - mondja Tallér József, azt azonban nem akarja elárulni, hányan szerepeltek rosszul. "A nyolcvan alatti érték számít rossznak, de azt inkább hagyjuk, hogy hányan estek bele" - fogalmazott.

Több dolog nehezíti azt a folyamatot, hogy rájöjjünk, mi értelme a kreativitás-hányadosnak. A tesztet kitöltő azt ugyan tudhatja, hogy értéke átlagos vagy sem, azt azonban nem tudja, mit kezdhet vele. A teszt hitelességét nem tudják bizonyítani, mondja Tallér, érvként az intelligencia-hányadost és tesztjeinek bizonyíthatóságát hozza fel, amelyek működéséről szerinte szintén keveset tudunk.

A tesztkészítők nem árulják el, hogy a CQ-tesztfeladatok hátterében mi áll, csak annyit, hogy a teszt "a szokatlan feladatok iránti érdeklődést, a váratlan, furcsa helyzetek iránti nyitottságot, a feladatérzékenységet és a gondolkodás rugalmasságát" méri. A bátor résztvevő kétségek között marad - azon kívül, hogy a 99 az átlagos CQ, semmi egyebet nem tudhat kreativitásáról.

Emiatt csak találgatni tudok: állásinterjún például bemondhatom, hogy én bizonyítottan kreatív vagyok, az mostanában úgyis nagyon divatos. Igaz, a 99-et inkább eltitkolnám, mert ha el kell képzelnem magam, mint a 99 megtestesítőjét, egy jól fejlett uborka ugrik be. A tesztet kétévente tölthetem ki, nehogy megtanuljam a feladatokat, közben esetleg járhatok tréningekre a vállalathoz. A húszórás változat 90, a harmincórás ára 124 ezer forint. Utóbbiak Tallér Jószef szerint a hányadosméréstől függetlenek, vagyis az is kipróbálhatja őket, aki nem tudja, mennyi a CQ-ja. A teszt bevezetéseként az első száz jelentkezőnek elengedik a mérés ötezer forintos díját.

Rogersi kerativitáselmélet?

A modern lélektan sokféle definíciót ad a kreativitásra, konszenzus nincs, Tallér József és a Lullenstyd ebben is újat szeretne mutatni. Tallér azt szeretné, ha a kifejezést "alkotó, teremtő gondolkodás" értelemben alkalmaznánk, és nemcsak azt tekintenénk kreatívnak, aki fest, gyurmázik vagy verset ír, vagyis valamilyen kreatív terméket hoz létre, hanem ennél szélesebb lenne a kör, mindenki beletartozna, akinek magas szintű a vele született, "újszerű, eredeti, bátor és szabad" gondolkodási képessége.

"A kreativitásnak három alkotóeleme van: intellektuális, vagyis az a képességünk, hogy ötleteket termeljünk; motivációs, vagyis az a késztetés, hogy legyenek ötleteink, melyeknek hangot is adunk; és érzelmi, vagy másképpen a gondolkodás bátorsága, ellenállás az alkalmazkodás kényszerével szemben és kockázatvállalás" - így szól a talléri kreativitásfogalom.

Az új ötlet kísértetiesen hasonlít a modern pszichológia egy meghatározó tudósa, Carl Rogers kreativitás-megközelítésére. Rogers szerint is az új, eredeti megoldások létrehozásának képessége a kreativitás, és ő is három személyiségvonáshoz köti azt. Közülük az egyik, hogy az ember önállóan alakítsa ki értékítéleteit, azaz egy kreatív termék értékének megállapításakor ne az legyen neki a fontos, hogy mások mit szólnak hozzá. Ugyancsak fontos vonás az, hogy nyitott legyen új ismeretekre és élményekre. Végül alapvetően fontos a gondolatokkal, az elméletekkel való játéknak a képessége is - az, hogy újra tudjuk rendezni a már megismert elemeket.

Testzsírszázalék-kvóciens

Mindenesetre intelligencia-hányados (IQ), érzelmi-intelligenciahányados (EQ) már eddig is volt, az is lehet, hogy egy alaposabb Google-kereséssel testzsírszázalékot (TZSSZ), és hajzsírszázalék-kvócienst (HZSQ) is számolhatok, és most már azt is tudom, hogy a kreativitás-hányadosom 99. Éppen eggyel az átlag alatt. Talán egyszer az is kiderül, hogy mit kezdjek vele.

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!