További Tudomány cikkek
- Fidrich Róbert: Az Európai Bizottság javaslata teljesen tudománytalan
- Elnyeli a föld a kínai nagyvárosokat
- Az őskorallok minden élőlénynél előbb világítottak az óceánok mélyén
- Meglepő dolgok derültek ki az Alzheimer-kór okairól egy új kutatásból
- A légszennyezés lelassítja a kisgyerekek agyfejlődését
A legtöbb halálesetet - Magyarországhoz hasonlóan, de eltérő mértékben (51, illetve 26 százalék) - a keringési rendszer betegségei (40) és a daganatok (30) okozzák az Európai Unióban is. Európában évtizedek óta Franciaországban hal meg a legkevesebb ember keringési betegségben a 0-64 éves korcsoportban, ellentétben az írekkel, ahol viszont a legtöbb.
Finnország az utóbbi harminc évben kevesebb, mint harmadára csökkentette e betegségcsoport halálozási rátáját, és daganatos halálozása is a legalacsonyabb Európában. Ausztria, Luxemburg és Nagy-Britannia jóval átlag fölötti daganatos halálozását szorította az átlag alá harminc év alatt.
Kétszer annyi túlsúlyos
Az Európai Unióban a halálozások közel tíz százaléka kapcsolatba hozható a túlzott alkoholfogyasztással, 35 százaléka pedig a dohányzással. Az alkohol a legkisebb hatást Hollandiában (6 százalék), a legnagyobbat Franciaországban (14), Finnországban és Luxemburgban (13-13) gyakorolja a halandóságra.
A dohányzás leginkább Írország (44 százalék), Finnország (43) és Nagy-Britannia (43) lakosainál okoz halálos betegségeket, vagy segíti azok kialakulását. A legtöbb AIDS-beteget Portugáliában és Spanyolországban diagnosztizálták 100 ezer lakosra számítva (az EU-átlag 5, illetve 2,5-szeresét), a legkevesebbet Hollandiában (az átlag 12 százalékát).
Az Unió férfilakosságának 26, a nőinek 21 százaléka a túlsúlyos, Magyarországon mindkét nem esetében közel a duplája ez az arány. Leggyakrabban a görög és spanyol férfiak, valamint a görög és portugál nők híznak el. Legkevésbé a holland férfiakat és a francia, valamint dán nőket fenyegeti ez a veszély. Ugyanakkor minden negyedik francia, és minden ötödik olasz nő kórosan sovány.
Különleges gondozóhálózat
A várható élettartam emelkedése következményeként az uniós országok egészségügyi rendszerének szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy bizonyos betegségek - időskori elbutulás, Parkinson-kór - előfordulása várhatóan már a következő évtized közepétől jelentősen meg fog növekedni.
Ma leginkább a finn (13,6 százalék), a spanyol (10,4) és a dán (10,1) 65 év felettieket, legkevésbé a görög (4,1) és a francia (5,5) társaikat sújtja a demencia, mely elsősorban Alzheimer-kór képében jelentkezik, és különleges gondozóhálózatot igényel.
Egy millió uniós polgárra 31 vese-, 11 máj- és 6 szívátültetés jutott 1998-ban. A legmagasabb szervátültetési rátákkal Spanyolország, Ausztria és Belgium rendelkezik, míg legalacsonyabbakkal Görögország. Az orvosellátottságot összehasonlítva nagy különbségek vannak a tagországok között. Olaszország mutatója 60 százalékkal magasabb az átlagnál, Nagy-Britanniáé jóval alatta van. Az ápolónők száma átlagosan kétszer annyi, mint az orvosoké, de Finnország és Írország esetében hétszer, Hollandiában közel négyszer nagyobb az ápoló személyzet száma.